Pilinszky egy-egy mondatával iszonyú súlyt ad művészetnek, beszédnek, csendnek, szépségnek.
Pilinszky János 1971-ben Franciaországban látta a híres avantgárd színházrendező, Robert Wilson és társulata A süket pillantása (Deafman Glance) című előadását. Azzal, hogy lenyűgözte a darab, keveset mondtunk. A költő Shakespeare-rel, Racine-nal, Bachhal, Dosztojevszkijjel említette egy lapon Wilsont. Hamarosan alkalma volt megismerkedni a darab egyik szereplőjével, a fekete Sheryl Suttonnal is, akinek akkoriban egy magyar emigráns, a ma New Yorkban galériát üzemeltető Gát János volt a szerelme.
Pilinszky a század legnagyobb színésznőjeként tekintett rá, s noha nyelvi nehézségek miatt túl mélyre nem hatolhattak beszélgetéseik, a költőt nem eresztette Sutton kisugárzása. Haláláig kapcsolatban maradtak, filmet, színdarabot tervezett vele és Törőcsik Marival, arra kapacitálta, hogy költözzön Balatonfüredre, és papírra vetette képzelt dialógusaikat.
Így született meg a Beszélgetések Sheryl Suttonnal, amit most a Magvető Kiadó négy évtized után újra önálló kötetként jelentetett meg. Hogy miről szólnak ezek a párbeszédek, azt nem egyszerű összefoglalni. A Wilson-darab kapcsán művészetről, színházról, nagyvárosról: ez a legrövidebb válasz. Közben viszont – ahogyan maga a költő is utal rá – Pilinszky esszéinek egyfajta szellemi szintézise is ez. A modern irodalom nem meri vállalni az unalom kockázatát. A minőség az, aminek nincs ideje. A költészet közege a jóvátehetetlen. A művészet nem puszta kitalálás, hanem a valóság kitalálása. A művészet látszat és valóság igazságtevő helycseréje. A valódiból semmi, majd a semminél is gonoszabb mintha lett a művészetben és megszokott életünkben egyaránt.
Elbeszéléstöredékeket, emlék- és álomképeket, színházelméleti fejtegetéseket, Simone Weil-idézeteket fűz egybe Pilinszky. Felfesti pusztulásba bukó költői tájképeinek elméleti hátterét. Kár tagadni, vannak benne gyengébb részek: az a „totális” érzékenység, amely utánozhatatlan húzású lírai életművet termett, itt olykor érzékenykedőnek hat. Közben meg jóformán már a harmadik fejezetnél érzem, hogy időről időre le fogom venni a könyvet a polcról. Pilinszky egy-egy mondatával olyan iszonyú súlyt ad művészetnek, beszédnek, csendnek, szépségnek, hogy egészen elhiszem: nem biztos, hogy fásult tartalmatlanságra vagyunk ítélve.
Kutatások bizonyítják, másképp dolgozza fel az agy a nyomtatott és a digitális szövegeket. Az utóbbi időben ismét felértékelődött az olvasás és főleg a könyvolvasás szerepe.
A szinkron hiánya okozza mentális problémáinkat, a túlevést vagy éppen baráti kapcsolataink megritkulását is – állítja új könyvében az evolúciós pszichológia magyar professzora.
A magyar történelem egy fontos darabjával is meglepte a miniszterelnök a katolikus egyházfőt.
Nem ez az első mű, amely a Tisza vezér karrierjét taglalja.
Ki is ez a már megjelenésében is karakteres, titokzatos, az olvasót híresen hosszú mondataival megbabonázó szerző? Kísérletet teszünk a válaszadásra. Győrffy Ákos írása.
Kína mérnöki állam, az USA jogászi társadalom, előbbi tudatosan, hosszú távra tervezi képességeit és kapacitásait, utóbbi egyre inkább elveszik a szabályozások körüli viták, jogi csatározások útvesztőiben – állítja Dan Wang gazdaságitechnológiai elemző.
Mintegy 1200 ukrán hadifoglyot érint a döntés.
Bár a kampány hivatalosan februárban indul, már két hónapja tart a választási láz. Az online tér meghatározó lesz április 12-e szempontjából.
