Balliberális belharc a gyáróriás árnyékában

Joó István írása a Mandiner hetilapban.

Kezdettől fura viszonyok uralkodtak a tavaly őszi helyhatósági választáson hatalomra jutó, eredetileg nyolcfős gödi koalícióban. A civakodás odáig fajult, hogy a DK–LMP–Jobbik-képviselők június 29-én külön frakciót alapítottak négy fővel, így a három momentumos képviselő csak az egy párbeszédesre számíthat a Fidesz négyfős frakciójával szemben. Vagyis 4:4:4-es felállás alakult ki. Helyszíni vizsgálódásunkkor azt tapasztaltuk, sokkal inkább szót ért a momentumosoktól elvált új képviselőcsoport és a Fidesz, mint a hajdani szivárványkoalíció két utódfrakciója.

Hatalommániás polgármester?

A botrány azzal tetőzött a közelmúltban, hogy a húszas éveiben járó Balogh Csaba polgármester a közgyűléssel akarta leváltatni Lőrincz László DK-s és Fülöp Zoltán LMP-s alpolgármestert. A testület azonban napirendre se vette az indítványt, mire a momentumos városvezető hatáskörüktől megfosztotta és „címzetes alpolgármesterekké” minősítette le helyetteseit, arra hivatkozva, hogy alkalmatlanok a tisztség betöltésére. Vele szemben a két alpolgármester azt állítja a Mandinernek: nevetséges, hogy megfosztották őket a hatáskörüktől, hiszen jószerivel nem is volt nekik. A polgármester ugyanis nem vonta be őket az érdemi munkába, mindent a maga kezében összpontosított, illetve különtanácsadóival irányított. Szerintük hiába hivatkozik az ifjú polgármester a versenyszférabeli menedzseri tapasztalataira, egy önkormányzati testületet nem szabad és nem is lehet kooperáció nélkül vezetni.

A gödi komédia része, hogy mind a Momentum, mind a két balliberális alpolgármester pólusa azzal vádolja a másikat, hogy a Fidesszel fogott össze. Az biztos, a helyi Fidesz, illetve a DK–LMP–Jobbik abban egységes, hogy „beinduljon a város működése”, mert az fél éve várat magára a szivárványkoalíciós belháború miatt. Ugyanakkor az is igaz: éppen Balogh Csaba volt az, aki még a télen a fideszes Pintér György képviselőt akarta alpolgármesternek a hivatalban lévő helyett. (A Fidesz kikosarazta a momentumos városvezetőt.) Balogh Csaba lapunknak ezt úgy kommentálta: csak megtévesztésből próbálta felkérni a városatyát, hogy színvallásra kényszerítse ellenfeleit.

A polgármester a városvezetés jövőjét illetően elismerte a Mandinernek, hogy bizony van esély a gödi képviselő-­testület feloszlására.

A Momentummal szembekerülő balliberális alpolgármesterek még bíznak az egység helyreállásában, de azt is kijelentik: miközben óriási szükség lenne most a józan tárgyalásra, a polgármester a gödi Samsung ügyében ugyancsak önkényeskedik. Félő, hogy a befogadott koreai akkumulátorgyárnak csak a terhelését viselik eztán, az előnyeit alig…

De lássuk ehhez a nagy Samsung-sztorit!

A Samsung fejlesztése hazai kitörési pont

A Samsung SDI 2001 óta van jelen Gödön, 2014-ig előbb monitorokat, majd képcsöveket, plazmatévépaneleket, mobilkijelzőket gyártott; 2014-ben leállt az üzem, vele együtt munkahelyek százai is. Egy 2016-os döntés nyomán ugyanakkor a gödi bázis lett a Samsung európai akkumulátorgyára. 2018 második felében megkezdődött a termelés, a múlt évtől pedig egy óriási, 400-500 milliárdos fejlesztés zajlik. A cél, hogy a Samsung betörhessen az európai villanyautó-gyártás piacára lítiumionos akkumulátoraival. Göd mellett akkora akkumulátorgyár épül elektromos autókhoz 120 hektáron, amekkorát ezzel egy időben a Tesla épít Amerikában Giga Nevada néven. A gödi gyáróriásnak ma 1600 alkalmazottja van, a megcélzott új fázissal pedig 4300 lesz, ami bő egyharmada a győri Audi létszámának.

A kormány kezdettől fogva bábáskodott a koreai multicég gödi fejlesztésénél. Egyrészt tette az orbáni keleti nyitás jegyében, másrészt a csúcstechnológia bevonzása végett, hogy az „összeszerelő-ország” képzetét meghaladva végre high-tech autógyártó ország legyünk. A Samsung-projektet tehát eleve kiemelt gazdasági beruházásként kezelte a kormány.