A népzenében egyesítő erőt lát, a falvakban rejtett megoldást, a gyűjtőmunkában kiapadhatatlan erőforrást. A Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, Pál István Szalonna a trianoni trauma gyógyírjáról, Kárpátaljáról, nótakultúráról és a 21. században is begyűjthető kincsekről.
Szilvay Gergely interjúja a Mandiner hetilapban.
Kénytelen volt kés alá feküdni. Miért kellett műteni?
Régóta küszködöm az epémmel, volt epekövem is, és régóta mondták, hogy ezzel valamit kezdeni kell, mert rengeteget utazunk a nagyvilágban, és ha fél óra alatt nem kerülök műtőbe, komoly gondok lehetnek. Még a karantén előtt kellett volna túlesni rajta, mert lett volna egy vietnámi turnénk. De ekkor már csak életmentő beavatkozásokat hajtottak végre. Amikor helyreállt a rend, a Budai Irgalmasrendi Kórház kiváló professzora, Masszi István felhívott, hogy menjek be. Éppen akkor töltöttem a negyvenet, megjegyeztem neki, hogy én még azért buliznék a barátaimmal. „Majd máskor bepótolják, és ne igyon egy kortyot se” – mondta a doktor. Tehát ünneplés helyett megműtöttek. Elbúcsúztam egy epekőtől és az epevezetékemtől.
Bepótolta a negyvenedik születésnapi bulit?
Sajnos nem. Hat hétig kemény diétán kell élnem, alkoholt pedig egyáltalán nem ihatok. Egyébként nem vagyok iszákos ember, de azért most csak koccintanék. Majd valamikor a nyáron.
Kiállt zenélni azon a tüntetésen, amelyet Niedermüller Péter egy januárban tett megjegyzése miatt szerveztek: a DK-s politikus rémisztő képződményeknek nevezte a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiakat. Nem szül rossz vért, ha egy népzenész politizálni kezd?
Nem politizáltam, viszont minden vagyok, amit ő elmondott. Fehér vagyok, keresztény vagyok, heteroszexuális vagyok, és magyar vagyok. Niedermüller szerint én a nemzet rákfenéjéhez tartozom. Úgy éreztem, oda kell állnom, és muzsikálnom kell. Sosem erőltettem rá senkire a politikai véleményemet, és nem akartam senkit megtéríteni. Ha az ember példamutatóan teszi a dolgát, az hat. A muzsikánk nem jobboldaliaknak vagy baloldaliaknak szól, hanem mindenkinek, főleg a magyar embereknek. Viszont az tény, hogy a jobboldal határozottan jobban támogatja a nemzeti kultúrát. Kárpátaljai magyarként nem kérdés, hogy a szívem a jobboldalra húz.
Milyen hatásuk volt az elmúlt hónapoknak a népzenész-társadalomra?
Több rétegről kell beszélnünk. Vannak, akik főállásban tanítanak, mások hivatásos népzenészek – ők könnyebben túléltek. A legnehezebb azoknak volt, akik csak koncertezésből és táncházazásból boldogulnak. A Hagyományok Házával próbáltunk segíteni nekik úgy, hogy először teraszkoncertekre hívtuk őket, aztán ha valaki készített bármilyen online – például oktatási célú – videót, akkor azért adtunk egy kisebb összeget, hogy legalább a mindennapi gondok áthidalásában ne legyen nehézségük. Aztán Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár meghirdette a Köszönjük, Magyarország! kezdeményezést, amelyben a népzenészek is megkapták a maguk feladatát, ennek fejében pedig egyszeri támogatást. Nekem is sok koncertem maradt el szólóban, illetve a Magyar Állami Népi Együttessel is Trianon centenáriuma kapcsán. Június 4-én azért volt egy online koncertünk, amelyen bemutattunk egy dupla lemezt, de a turnét csak most fogjuk pótolni. A Magyar Állami Népi Együttesnek pedig most már van minden elszakított területről előadása – Kincses Felvidék, Örök Kalotaszeg, Megidézett Kárpátalja, Ezerarcú Délvidék. Mindenhova másik előadást viszünk, nem a „hazait”, kivéve a Délvidéket, mert ők azt szeretnék megnézni.
„Még nem találkoztam olyan emberrel, aki utálná a magyar népzenét. Olyannal viszont igen, aki nem ismerte”
Vajon a népzene tudja gyógyítani a trianoni traumát?
Ha az Európai Unió képes lenne eljutni oda, ami az „alkotmányában” leírt cél, és csatlakozik hozzá Szerbia, Ukrajna, illetve a schengeni határ Románia külső határa lesz, akkor segíthet az ügyön. Gazdaságilag erős magyarságra van szükség a határon túl. Ha egy kolozsvári magyar vállalkozó erős, az a román lakosnak is jót tesz. Megveszi a termékét, vagy az üzemében dolgozik, netán a vállalkozó iparűzési adójából újítják fel az utcáját. A békés egymás mellett élésnek tényleg van értelme. Az együttélésben, a kéznyújtásban, az oktatásban hiszek, és abban, hogy meg kell erősíteni a határon túli magyarságot is. Így lehet még a következő ezer évben is szépen éldegélni.
Milyen most a helyzet Kárpátalján?
Kárpátalja érdekes hely. Az ottani emberek jól megvannak egymással. Mindig azzal volt a baj, ha a hágón túlról átjönnek az ottaniak, és beköltöznek, uszítanak. Én otthon sosem tapasztaltam, hogy az ukrán és a ruszin ember keresztbe tenne a magyarnak. De a nyolcfalunyi románnal sincs semmi baj; nekik megvolt a maguk Trianonja, mivel elszakították őket a máramarosi román tömbtől. Elég erősek gazdaságilag, török árukkal kereskednek.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
„Profikkal van dolgom” – írta a rögtönzött produkcióról a miniszterelnök.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
