Soha nem indítottak ennyire durva, a tényekkel legkevésbé foglalkozó támadássorozatot Magyarország ellen – mondja lapunknak Kovács Zoltán. A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárt a járványkezelés tanulságairól, a veszélyhelyzetet érő kritikákról és az amerikai eseményekről is kérdeztük.
Szalai Laura interjúja a Mandiner hetilapban.
Eddig hány bocsánatkérés érkezett azoktól a külföldi sajtóorgánumoktól, szakértőktől és politikusoktól, akiktől ezt követelték, mondván: megalapozatlanul bírálták a járványhelyzet idején hozott kormányzati intézkedéseket?
Kanadától kezdve Dél-Amerikán és Délkelet-Ázsián át egészen Ausztráliáig küldtünk leveleket szerkesztőségeknek, magukat tudósoknak nevezőknek, de még senki nem kért elnézést. Az Egyesült Államokban a National Public Radio kikérte magának a bocsánatkérést, sőt hangoztatta az elfogulatlanságát. Sokat elárul, ha valaki azt bizonygatja, hogy mennyire elfogulatlan. Pozitívum, hogy néhány argentin, kanadai lap lehozta az álláspontunkat.
A felszólításunk inkább csak a szokásos politikai reakciókat váltotta ki.
„Lehet minket nem szeretni politikai megfontolásból, de egy egész országot megbélyegezni és valótlanságokat állítani több mint elfogadhatatlan”
És ezen meglepődnek? Ismét meglehetősen szokatlan diplomáciai formát választottak.
Ahhoz, hogy ma valaki hallassa a hangját, vagy ordibálni kell – amihez mi kicsik vagyunk –, vagy szokatlan eszközöket kell bevetni. Korábban sokszor tapasztaltuk, hogy Nyugat-Európából, illetve a demokrata kormányzás alatt az Egyesült Államokból hevesen bíráltak minket – elég csak a médiatörvény, az alaptörvény vagy a romaügyi kérdések kapcsán megfogalmazott kritikákra gondolni. Ezt még el is lehet fogadni, hiszen lehetnek felfogásbeli különbségek. De egy járványhelyzet nem tartozhat ide, a koronavírus nem politikai ízlés alapján terjed. Soha nem indítottak ennyire durva, a tényekkel legkevésbé foglalkozó, egyszerre ösztönös és összehangolt támadássorozatot Magyarország ellen. Penetráns hazugsághullám futott végig a teljes liberális médiavilágon. Példátlan kihívással állunk szemben, még egy hónappal ezelőtt sem tudtuk, hogy mennyi ideig kell majd küzdenünk vele. Késlekedés nélkül és határozottan kellett fellépni a magyarok egészsége védelmében, amihez meg kellett teremteni a szükséges jogi kereteket. A védekezésben részt vevők pedig a tudásuk, szakértelmük legjavát nyújtották. Lehet minket nem szeretni politikai megfontolásból, de egy egész országot megbélyegezni, és valótlanságokat állítani több mint elfogadhatatlan.
Ez a bocsánatkérősdi szemfényvesztés – állítja az Amnesty International, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért. Érvelésük szerint hiába szűnik meg a veszélyhelyzet, a kormány továbbra is vissza tud és vissza is fog élni a járvány miatt megszerzett hatalmával.
Semmi meglepő nincs ebben, csupán azt mondják, amit a nekik zsoldot fizető elvár tőlük. Ma már egyértelműen kijelenthető, hogy zsoldosok, akik egy bizonyos politikai ügy, eszme szolgálatában állnak. Sosem fognak rólunk akár egyetlen megengedő vagy pozitív véleményt megfogalmazni. Nekünk viszont a védekezés további ütemeire kell koncentrálnunk. A járvány első hullámát sikeresen kezeltük, de a járványügyi készültséget fenn kell tartani arra az esetre, ha a vírus visszatérne.
Az egészségügyi veszélyhelyzetet az országos tiszti főorvos javaslatára – az illetékes miniszter előterjesztése alapján – rendeli majd el a kormány. Sokan kételkednek abban, hogy ha Orbán Viktor ezt kéri, Müller Cecília ellentmond neki.
Ez szamárság! Ki más dönthetne egészségügyi, járványügyi veszélyhelyzetről, mint a tiszti főorvos és az általa vezetett intézmény? Neki az a feladata, hogy a helyzetet reálisan felmérve utasítást adjon a védekezéshez. Az elmúlt három hónapban megszerzett tapasztalatok birtokában úgy kell módosítani a törvényi kereteket, hogy a leghatékonyabban tudjunk fellépni.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
Pénteken őrizetbe vették az ukrán mezőgazdasági minisztert, akit szervezett bűnözéssel vádolnak.
Két gól, két gólpassz.
