„Csakhogy mi nem kicsinyek vagyunk. Hanem csonkák. Ne tűrjük, hogy tovább csonkítsanak. Merjünk nagyok lenni!” – írja Nemeskürty István tanár úr egyik legnagyobb hatású Mi történt velünk? című könyvében. Nemeskürty Kovács László „tanuljunk meg kicsinek lenni” gondolatára reagált így, mely fordulat az egykori kommunista politikus szájából hangzott el a 2002-es, szocialista győzelmet hozó választás után, az újonnan me galakult parlament tizedik hivatalban eltöltött napján, június 4-én – a nemrég elhunyt Balsai István felszólalására válaszul. Sokan próbálták azóta tisztára mosni Kovács László szavait, de a szó szerinti parlamenti jegyzőkönyvet olvasva sem jutok más következtetésre: Kovács egy több évszázados rossz, kártékony, a nemzet szempontjából majdnem végzetes beidegződést emelt a magyar külpolitika alaptételévé. Mohácstól fogva ugyanis hozzászokott a magyar vezető elit, hogy másvalaki kormányozzon bennünket, hogy máshonnan mondják meg, mit és hogyan kell cselekednünk. Így volt ez a török és a Habsburg-hódoltság alatt, de még a Monarchia frissebb levegőjű korszaka sem jelentett valódi szuverenitást. 1920-ban Trianon után létrejött egy önálló magyar állam, amely azonban többek között a békediktátum fojtogató öröksége miatt gyorsan német befolyás alá került. 1945 után Moszkva lett Isztambul, Bécs és Berlin örököse, Magyarország valódi irányítási központja. Így talán már jobban érthető, miért volt olyan káros tizenkét évvel a rendszerváltozás után Kovács László és az MSZP–SZDSZ-kormány politikája, és miért tekinthető történelmi léptékben is paradigmaváltásnak a 2010 utáni időszak.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
Gerolf Annemans szerint Verhofstadt egy fanatikus és megszállott emberré vált, aki az EU hatalmával akar létrehozni egy birodalmat a semmiből.
