„Legyen e fejedelmi lak igazi otthona szeretett királyunknak”

Sal Endre írása a Mandiner hetilapban.

Hauszmann Alajos műegyetemi tanárt 1891-ben, Ybl Miklós halála után bízták meg a budavári királyi palota megtervezésével. Két évvel később mutatta be a terveket, amelyek általános tetszést arattak. Még ugyanabban az esztendőben, május 3-án maga Ferenc József is megtekintette az építkezést, és a krisztinavárosi szárnyra több mint tízmillió koronát hagyott jóvá. Azt is tudni lehet, hogy az északi szárny tervezésére és megépítésére 5,7 millió koronát engedélyezett Ferenc József, a belső berendezésre pedig 5,468 millió koronát. A tekintélyes summából aztán Hauszmann egy valóban párját ritkító palotát álmodott meg a Várhegyen.

1897 júliusában, egy meleg napon tartották a palota bokrétaünnepét. Ekkor már csak a tetőszerkezete hiányzott az épületnek. Az ünnepségen, amelyen a munkások is megjelentek, Hauszmann Alajos büszkén említette, hogy még egyetlen baleset sem történt az építkezés során, majd Podmaniczky Frigyes báró, az építési bizottság elnöke kiosztotta a munkásoknak járó pénzjutalmat. Később megtekintették az építkezést, amely során mindenki kiemelte, hogy különösen szép lesz a palota déli oldala, ahol két oszlopos erkélyépület és egy zárt folyosó vezet a királyi lakosztályból a várfokon lévő új télikertbe. Két évvel később részletesen megírták a lapok, hogy a palota nyugati szárnyában öt nagy konyhát is építettek. Egyet a királynak, egy másikat a királyi hercegnek, egy-egy külön konyhát kaptak az udvari tisztviselők és a szolgálók is, egyet pedig az udvari fogadásokra szereltek fel.

Hauszmann Alajos 1900-ban a Vasárnapi Ujságban részletesen ismertette a királyi palota építkezését, s a következőképpen fogalmazott: „A királyi vár építése, mint eminens építőművészi feladat, melynek befejezését tőlem, valamint művész- és munkatársaimtól várják, már kezdettől fogva lelkesített és teljes munkabírásunkat foglalja le. Törekvésünk az, hogy e büszke vár, melynek fekvése páratlan, a magyar szent koronához méltó alakban, nemzetünknek a trónhoz való ragaszkodásával együtt, egyszersmind hirdetője legyen a magyar kultúrának és művészetnek.”

Az építész Mátyás királlyal vont párhuzamot a beszámolójában, kijelentve, hogy Mátyás megnyitotta a Vár kapuit az olasz reneszánsz előtt, most pedig eljött az idő, hogy a budavári királyi palota a magyar reneszánsz kezdetét jelezze. Hauszmann nem felejtette el megemlíteni a megrendelő Ferenc Józsefet sem, aki kifejezetten kedvelte a magyar tervezőt, több alkalommal magánkihallgatáson is fogadta. Hauszmann így írt: „A magyar művészet legelső és leghatalmasabb pártfogója Őfelsége apostoli királyunk, kinek áldásos és bölcs uralkodása alatt művészetünk és iparunk oly fejlődésnek indult, hogy fejedelmi otthonát azzal ékesíthetjük. Legyen e fejedelmi lak számos éven át igazi otthona szeretett királyunknak.”