Megdöccent a Kaczyński-úthenger

Greczula Levente László írása a Mandiner hetilapban.

Vasárnap államfőválasztást tartottak volna Lengyelországban. Világjárvány idején voksolást rendezni merész vállalkozásnak látszik, az országot kormányzó jobboldali koalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) pedig tényleg minden követ megmozgatott, hogy lehetővé tegye a választást – de a közvélemény-kutatásokból úgy tűnik, hogy még Jarosław Kaczyńskiék táborának jelentős része is inkább megkönnyebbülten lélegzett fel, amikor kiderült: május 10-én nem rendezik meg az első fordulót.

Pedig a PiS tényleg mindent megpróbált: a levélszavazást lehetővé tévő jogszabály-módosítást végül sikerült átjuttatnia a törvényhozás alsóházán; a szervezési feladatokat pedig elvette a Nemzeti Választási Bizottságtól (PKW), és minisztériumi hatáskörbe utalta. Az április eleji jogalkotás alkotmányosságával kapcsolatban akadnak kétségek: az alkotmány ugyanis megtiltja a választójogi változtatásokat a voksolás előtti hat hónapos időintervallumban, a PiS pedig pontosan emellett tette le a garast. Most már tudjuk: elhamarkodottan.

A sietség persze érthető: a legnagyobb kormánypárt által támogatott köztársasági elnök, Andrzej Duda jó népszerűségi adatokat produkált az utóbbi időben, ami nem is csoda, hiszen az ellenzéki jelöltek kampánya a járványhelyzet miatt lényegében ellehetetlenült. A felmérések azt mutatják, hogy az idő továbbra is Duda ellen dolgozik: minél később tartják meg a voksolást, annál kisebb az esély a hivatalban lévő államfő sima győzelmére. Ő maga egyébként végül üdvözölte a választás elhalasztását.

A halasztás Jarosław Kaczyński számára is kudarc. A jogszabályalkotás körüli botrány amúgy is veszélybe sodorta a kormánykoalíció egységét: az Egyezség (Porozumienie) nevű kis párt elnöke, Jarosław Gowin, aki áprilisig miniszterelnök-­helyettesi tisztséget is betöltött, nyilvánosan állt ki a halasztás ötlete mellett. Ellenzéki jelöltek, mint például a Polgári Platform színeiben induló Małgorzata Kidawa-Blońska, a választás bojkottjára szólították fel szavazóikat, amihez Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke, Kaczyński ősellenfele is csatlakozott.

A folytatás mikéntje körül maradt még némi kérdés. Kaczyński és Gowin közleménye szerint a legfelső bíróság május 10-e után megállapítja majd, hogy nem tartottak választást vasárnap, így egy későbbi időpontban meg kell majd ismételni. A bíróság döntése után nem lesz majd szükség további jogalkotásra a halasztáshoz, hiszen annak módját a meglévő törvények szabályozzák. Ezután a Szejm marsalljának kell kihirdetnie az új időpontot, ami nagyban függ majd attól, hogy a legfelső bíróság végül mikor mondja ki a halasztást. A voksolás dátumával kapcsolatban nagy még a bizonytalanság: elméletileg az is lehetséges lenne, hogy még májusban megtartják az első fordulót, ami viszont az Egyezség számára nem fogadható el, és potenciálisan a kormánykoalíció felbomlásával járna – ez pedig kormányozhatatlanná tenné Lengyelországot egy politikai, gazdasági és egészségügyi válsághelyzet kellős közepén. Valószínű, hogy az első forduló június végére, július elejére csúszik majd, ami annak tekintetében, hogy Duda mandátuma csak augusztusban jár le, még mindig nem fenyeget azzal, hogy üresen marad az elnöki bársonyszék.