Pedig a PiS tényleg mindent megpróbált: a levélszavazást lehetővé tévő jogszabály-módosítást végül sikerült átjuttatnia a törvényhozás alsóházán; a szervezési feladatokat pedig elvette a Nemzeti Választási Bizottságtól (PKW), és minisztériumi hatáskörbe utalta. Az április eleji jogalkotás alkotmányosságával kapcsolatban akadnak kétségek: az alkotmány ugyanis megtiltja a választójogi változtatásokat a voksolás előtti hat hónapos időintervallumban, a PiS pedig pontosan emellett tette le a garast. Most már tudjuk: elhamarkodottan.
A sietség persze érthető: a legnagyobb kormánypárt által támogatott köztársasági elnök, Andrzej Duda jó népszerűségi adatokat produkált az utóbbi időben, ami nem is csoda, hiszen az ellenzéki jelöltek kampánya a járványhelyzet miatt lényegében ellehetetlenült. A felmérések azt mutatják, hogy az idő továbbra is Duda ellen dolgozik: minél később tartják meg a voksolást, annál kisebb az esély a hivatalban lévő államfő sima győzelmére. Ő maga egyébként végül üdvözölte a választás elhalasztását.
A halasztás Jarosław Kaczyński számára is kudarc. A jogszabályalkotás körüli botrány amúgy is veszélybe sodorta a kormánykoalíció egységét: az Egyezség (Porozumienie) nevű kis párt elnöke, Jarosław Gowin, aki áprilisig miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltött, nyilvánosan állt ki a halasztás ötlete mellett. Ellenzéki jelöltek, mint például a Polgári Platform színeiben induló Małgorzata Kidawa-Blońska, a választás bojkottjára szólították fel szavazóikat, amihez Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke, Kaczyński ősellenfele is csatlakozott.