„Fényképésznek lenni azt jelenti, hogy tudsz udvariatlan lenni, rávenni az embereket dolgokra, beleártani magad
a mások ügyeibe, és hogy ezt meg tudd tenni, jó mentális állapotban kell lenned” – olvashatjuk szakmai hitvallását egy interjúban.
Sylvia a hatvanas években kezdett komolyan foglalkozni a fotográfiával. Nagy hatást gyakorolt rá ekkoriban tanára és mentora, a szintén magyar származású André Kertész, akivel közeli kapcsolatba került. Fotóin a New York-i utcákat, arcokat, mindennapi életet jelenítette meg, portrékat készített ismert és ismeretlen emberekről, képei pedig sorra nyerték el a szakma neves díjait. Ezzel párhuzamosan a The Village Voice vezető fotográfusa volt, emellett munkái megjelentek többek között a The New York Timesban, a Fortune-ben és a The New Yorkerben is.