Az emberiség teljes pusztulásának esélye a megelőző évszázadokban egy a tízezerhez volt. A 21. században – akár az orosz rulettben – egy a hathoz. Monumentális könyvében egy fiatal ausztrál morálfilozófus részletesen bemutatja, mik is pontosan az egzisztenciális kockázatok.
Toby Ord ausztrál filozófus, az Oxfordi Egyetem emberiség jövőjét kutató intézetének (Future of Humanity Institute) vezető munkatársa. Koponyáját az Egyesült Államok hírszerzési tanácsa, a brit miniszterelnöki hivatal és a világ legfontosabb mesterséges intelligenciával foglalkozó cége, a DeepMind is igénybe veszi. Ord érdeklődési köre az egzisztenciális kockázatok (existential risks), azaz minden olyan veszélyforrás, amely az emberiséget létében veszélyezteti. Az utóbbi tíz esztendőben folytatott vizsgálódásainak „aktuális egyenlegét” most alapos és elegáns kötetben osztja meg a nyilvánossággal.
Szerzőnk alapvetése, hogy a 21. században sokkal nagyobb az esélye egy fatális katasztrófának, mint az emberiség történetének korábbi kétezer évszázada során. Miért? Az egzisztenciális kockázatokon belül az aszteroidabecsapódástól a laboratóriumi gyökerű járványokig Ord természeti és emberi eredetű (antropogén) fenyegetéseket különböztet meg. Előbbiek bekövetkezésének matematikai esélye kicsiny, mintegy egy a tízezerhez. Az ember azonban csak mostanság vált képessé fatális események előidézésére, amelyek valószínűsége már jóval nagyobb: az oxfordi kutatóműhely számításai szerint – nem tévedés – egy a hathoz. Épp, mint az orosz rulettben.
A The Precipice (a szakadék) mégis optimista könyv. Ord szerint az emberiség saját potenciális történetének a legelején jár, és hosszú távú jövőjét a kockázatok kezelésével még biztosíthatja. Emlékeztet: a civilizáció vége már a 18. században kedvelt értelmiségi spekulációnak számított, ám további kétszáz év fejlődés következett, amelyet a szegénység és az írástudatlanság csökkenése és a várható élettartam növekedése jellemzett. Ami újdonságot jelent, éppen az árnyalatokat nélkülöző, totális hatású veszélyforrások.
Kutatások bizonyítják, másképp dolgozza fel az agy a nyomtatott és a digitális szövegeket. Az utóbbi időben ismét felértékelődött az olvasás és főleg a könyvolvasás szerepe.
A szinkron hiánya okozza mentális problémáinkat, a túlevést vagy éppen baráti kapcsolataink megritkulását is – állítja új könyvében az evolúciós pszichológia magyar professzora.
A magyar történelem egy fontos darabjával is meglepte a miniszterelnök a katolikus egyházfőt.
Dr. Iain McGilchrist pszichiáter, idegtudós és filozófus szerint ugyan az agyféltekék közötti különbségekről szóló populáris pszichológia nagyrészt tévesnek bizonyult, de a valóság sokkal izgalmasabb, mint azt sokan gondolnák.
Nem ez az első mű, amely a Tisza vezér karrierjét taglalja.
Ki is ez a már megjelenésében is karakteres, titokzatos, az olvasót híresen hosszú mondataival megbabonázó szerző? Kísérletet teszünk a válaszadásra. Győrffy Ákos írása.
Minden képzeletet túlszárnyal a videó nézettsége.
A The Man legújabb részében Lentulai Krisztián és Kacsoh Dániel Magyar Pétert veszik górcső alá – azt a férfit, aki bármennyire is szeretett volna, nem jutott el Washingtonba.
