Az emberiség teljes pusztulásának esélye a megelőző évszázadokban egy a tízezerhez volt. A 21. században – akár az orosz rulettben – egy a hathoz. Monumentális könyvében egy fiatal ausztrál morálfilozófus részletesen bemutatja, mik is pontosan az egzisztenciális kockázatok.
Toby Ord ausztrál filozófus, az Oxfordi Egyetem emberiség jövőjét kutató intézetének (Future of Humanity Institute) vezető munkatársa. Koponyáját az Egyesült Államok hírszerzési tanácsa, a brit miniszterelnöki hivatal és a világ legfontosabb mesterséges intelligenciával foglalkozó cége, a DeepMind is igénybe veszi. Ord érdeklődési köre az egzisztenciális kockázatok (existential risks), azaz minden olyan veszélyforrás, amely az emberiséget létében veszélyezteti. Az utóbbi tíz esztendőben folytatott vizsgálódásainak „aktuális egyenlegét” most alapos és elegáns kötetben osztja meg a nyilvánossággal.
Szerzőnk alapvetése, hogy a 21. században sokkal nagyobb az esélye egy fatális katasztrófának, mint az emberiség történetének korábbi kétezer évszázada során. Miért? Az egzisztenciális kockázatokon belül az aszteroidabecsapódástól a laboratóriumi gyökerű járványokig Ord természeti és emberi eredetű (antropogén) fenyegetéseket különböztet meg. Előbbiek bekövetkezésének matematikai esélye kicsiny, mintegy egy a tízezerhez. Az ember azonban csak mostanság vált képessé fatális események előidézésére, amelyek valószínűsége már jóval nagyobb: az oxfordi kutatóműhely számításai szerint – nem tévedés – egy a hathoz. Épp, mint az orosz rulettben.
A The Precipice (a szakadék) mégis optimista könyv. Ord szerint az emberiség saját potenciális történetének a legelején jár, és hosszú távú jövőjét a kockázatok kezelésével még biztosíthatja. Emlékeztet: a civilizáció vége már a 18. században kedvelt értelmiségi spekulációnak számított, ám további kétszáz év fejlődés következett, amelyet a szegénység és az írástudatlanság csökkenése és a várható élettartam növekedése jellemzett. Ami újdonságot jelent, éppen az árnyalatokat nélkülöző, totális hatású veszélyforrások.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Tudjuk, hogy Szájer politikai hivatása nem a tervezett módon fejeződött be, most azonban megismerhetjük az eredeti szándékait. Könyvajánló.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
