Valami működik Dániában

Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban.

Dánia, a hygge, a jólét, egy furcsa nyelv, 406 sziget és a magas adók hazája ezen a tavaszon Európa egyik legkeményebb koronavírus-ellenes intézkedéssorozatát veti be, a Koppenhágát a svédországi Malmővel összekötő Öresund híd másik felén úgy pörög tovább az élet, mintha a covid-19 sosem hagyta volna el a vuhani halpiacot.

Szigor a kezdetektől

Február 27-én hunyt el az első koronavírusos beteg Dániában, a drasztikus kormányzati lépések pedig nem várattak sokat magukra: március 6-án betiltottak minden ezer főnél nagyobb létszámú eseményt. A korlátot március 11-én, 
Magyarországgal egy időben száz főre vitték le, és ugyanazon a napon bezárt minden óvoda, iskola és egyetem. Március 14-én teljes határzárat rendeltek el az Öresund hídon a magasabb dán fizetésekért naponta ingázó svéd munkavállalók nagy keserűségére – ez pedig még a dán egészségügyi hatóság, a Sundhedsstyrelsen vezére, Søren Brostrøm szerint is túl nagy korlátozás volt, hiszen „viszonylag szerény bizonyítékok támasztják alá a hatékonyságát”.

Magnus Heunicke egészségügyi miniszter azonban menten világossá tette, hogy az elővigyázatosság mögött politikai akarat áll. „Nincs bizonyítékunk arra, hogy amit csinálunk, működik, de inkább egy lépéssel túlmegyünk a célon, mintsem hogy úgy lássuk három hét múlva, hogy túl keveset tettünk” – fogalmazott a szociáldemokrata politikus. A határzár bevezetése után négy nappal pedig bezárult a kör: az azóta is érvényes korlátozó intézkedések alapján csak a tíz fő alatti létszámú eseményeket tartják meg, és bezártak a könyvtárak, a múzeumok, az állami templomok, valamint az edzőtermek is. A szupermarketek padlóján matricák jelölik, hogy hol várjon a sorára a kassza előtt a vásárló. Foglalkozni kellett a kórházfosztogatókkal is: miután néhány sürgősségi osztályról betörők maszkot és kézfertőtlenítőt tulajdonítottak el, a kormány megduplázta a koronavírussal összefüggő bűncselekmények büntetését, a méregdrága védőeszközökkel házaló csalók pedig lefülelésük esetén a csalás rendes büntetési tételének négyszeresével lakolnak.

A zordon bürokraták intézkedéseit ütemesen követte a kormány koronakommunikációjának mosolyoffenzívája: a rendőrség barátságos üzenetben hívta fel a dánok figyelmét, hogy ügyeljenek a távolságtartásra, amíg a hétvégéjüket élvezik, Mette Frederiksen miniszterelnök március 18-án videóban jelentkezett be az egyik legnépszerűbb dán influenszer, a 960 ezer követőt számláló Anders Hemmingsen Instagramján, az 1972 óta uralkodó II. Margit királynő pedig két géppel tűzött papírlapról olvasta fel egy kisfilmben intelmeit a népnek. Lelkükre kötötte, hogy vegyék komolyan a távolságtartást, mert egy tünetmentes ember is sok másikat fertőzhet meg. „Ilyet nem való csinálni” – korholta nagyanyai szigorral rendetlen alattvalóit az uralkodó. Egyébként a királynő 80. születésnapi ünnepségét is a vírus miatt kellett elhalasztani.

Megmozdult a mindenható dán állam

A világgazdaságot sarkaiból kifordító járvány hatásai persze Dániát sem kerülték el, március 9-e és 24-e között 42 487 állampolgár folyamodott munkanélküli-segélyért. A szociáldemokrata kormány ezért bőkezű munkahelymentő programot indított. A bértárgyalások a kormány-szakszervezetek-nagyvállalatok hármas felállásban zajlanak, az e struktúrán belüli cégek, illetve bizonyos kisvállalkozások számára érhető el az állami bérgarancia. A leginkább veszélyeztetett órabéres dolgozók bérét 90 százalékban kompenzálja a kormány havi 26 ezer koronás (1,27 millió forint) határig, a jellemzően jobb anyagi helyzetben lévő fix fizetésű munkavállalók 75 százalékos kompenzációt kapnak, és náluk a felső korlát is alacsonyabban, 23 ezer koronánál (1,12 millió forint) húzódik. Ezek a lépések terv szerint júniusig maradnak érvényben, és társulnak hozzájuk komoly adóügyi könnyítések is: az áfájukkal havonta elszámoló cégek plusz harminc napot kapnak a forgalmi adó megfizetésére, és négy hónapig el lehet halasztani a jövedelemadó (A-adó, lásd keretes írásunkat) befizetését is.