Nincs semmilyen fejlemény, amely arra utalna, hogy a magyar demokrácia bármilyen szempontból is autoriter irányba fordulna – hangsúlyozza lapunknak Navracsics Tibor. A volt EU-biztost hazatérése körülményeiről, a Fidesz néppárti tagságáról, belpolitikai ambícióiról és új feladatáról is kérdeztük.
Szalai Laura interjúja a Mandiner hetilapban.
Hogy érzi, rehabilitálták?
Nem tudom, miért. Elítéltek?
Nem olyan rég még azt mondta, hogy az ön gondolkodásmódja iránt gyakorlatilag nulla érdeklődés van a Fideszben, és senki nem kíváncsi rá, hogy milyen irányba vinné az országot. Most viszont mintha más lenne a helyzet: a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa (EKF) program kormánybiztosa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) kutatócsoportjának vezetője, és Orbán Viktor januárban egyértelművé tette, hogy továbbra is számít a munkájára.
Azok a mondatok, amelyeket idéz, kérdésekre adott válaszok, nem pedig panaszok voltak. Mindig örülök annak, ha van olyan feladat, amelyet a Fideszen belül végezhetek.
Pedig sokan félreállított fideszesnek tartják.
Az tény, hogy öt év biztosi tevékenység után alaposan megváltozott belpolitikai helyzet fogadott itthon, máshol vannak ma a hangsúlyok, más a vita lényege – különösen igaz ez most, a koronavírus okozta válságos időszakban. Ehhez képest nagyon szép feladatot kaptam, amiért hálás vagyok. Veszprémért, a szülővárosomért dolgozhatok, ráadásul európai jelentőségű programért felelek.
Amikor lejárt a biztosi mandátuma, beszéltek Orbán Viktorral a hogyan továbbról?
Nem, utoljára tavaly májusban volt négyszemközti találkozóm a miniszterelnökkel. Akkor beszélgettünk az elmúlt öt évről és a jövőről is. Most ezer más, sokkal fontosabb feladata van a kormányfőnek, mintsem hogy velem beszélgessen. Először a járványt kell legyőzni, majd újra kell teremteni a március előtti állapotokat. Ezután kerülhet majd sor arra, hogy az egyes nagyobb kormányzati vállalkozásokat, köztük az EKF-et áttekintsük.
Egyébként milyen a személyes kapcsolatuk?
Jó barátságban vagyunk, nagyon jókat szoktunk hosszan beszélgetni. Amíg biztos voltam, havonta egy-két órát négyszemközt tárgyaltunk stratégiai kérdésekről.
Mit tart az ötéves biztosi pályafutása legnagyobb eredményének?
Sok mindenre vagyok büszke. Az oktatást, a kultúrát, az ifjúságpolitikát és a sportot magába foglaló portfólió, amelyért feleltem, rengeteget gazdagodott az öt év alatt. Elindult többek között az Európai sporthét, megduplázódhat az Erasmus költségvetése – hacsak a mostani helyzet közbe nem szól –, és sikeres kezdeményezés volt a 2018-as kulturális örökségi európai év is. Ezekre mind jó érzéssel emlékszem vissza, akárcsak az elmúlt öt évre – annak ellenére, hogy Magyarországról delegált biztosként sokszor nehéz helyzetben voltam. De ennek nem elsősorban a szakpolitikai területemhez volt köze, hanem az Európai Bizottság vezetése és a magyar kormány között fennálló ellentéthez. Ám lezártam ezt az öt évet, nagyon jó újra itthon lenni.
Jean-Claude Junckerrel milyen viszonyban volt, tartja még vele a kapcsolatot? Az Európai Bizottság korábbi elnöke a mai napig aktív, ha Magyarországról van szó.
Nem beszéltem vele azóta, hogy az előző EB mandátuma lejárt. Hogy milyen volt a személyes kapcsolatunk? Egyfelől szívélyes, ugyanakkor Juncker hozzám és a magyar kormányhoz való viszonyát nagymértékben meghatározta, hogy 2014 nyarán Orbán Viktor nemmel szavazott a bizottsági elnöki jelöltségére, és a fideszes képviselők sem támogatták szavazatukkal az Európai Parlamentben. Ez tüske volt benne, végig éreztem. Azért is kaptam ezt a tárcát, mert Magyarországról jöttem. Sok vitánk volt kollégiumi üléseken a magyar jogállamiság és demokrácia állapotával kapcsolatban. Küzdelmesnek bizonyult, de értelmes párbeszédeket lehetett folytatni.
Ezek szerint biztosként mégis képviselhette a saját országát egy adott kérdésben?
Egy biztos hivatalosan sohasem képviselhet nemzeti érdeket, de amikor Magyarország szóba került a kollégiumi üléseken, természetesen megkülönböztetett figyelemmel követték a hozzászólásaimat. Az, hogy 2014 és 2019 között Magyarország ellen sem jogállamisági mechanizmus, sem a hetes cikk szerinti eljárás nem indult el az EB kezdeményezésére, rengeteg vitámba került. Óriási eredménynek tartom, hogy sikerült meggyőzni a biztostársaimat: a magyar demokráciával nincsenek alapvető és rendszerszintű problémák. Amikor az Európai Parlament a kezdeményezésről vitatkozott, maga Frans Timmermans EB-alelnök mondta, hogy nem indokolt a hetes cikk szerinti eljárás elindítása. Az EP a bizottság véleménye ellenére indította el az eljárást.
Junckernek jó barátja Soros György, gyakran járt is nála. Ön találkozott vele?
Nem, soha.
Meddig lehet játszani azt az istenverte játékot, hogy ha ez a figura azt mondja, hogy nyugaton kel fel a Nap, akkor a fél ország elhiszi neki arra való tekintettel, hogy „meg akarja buktatni Orbánt”.
„A Tisza további, októberi mélyrepülése várható” – írták az elemzésben.
Bármire kész az ukrán elnök, ha Ukrajna uniós csatlakozásáról van szó.
Most aztán valóban meg lettek szólítva.
Az EP-képviselő szerint Ilaria Salis mentelmi jogának fenntartása nem a demokráciát védi.
Az egyik ukrán portál tényszerűen számolt be a magyar miniszterelnök véleményéről.
A szerdai tárgyalások tétje hogy Magyarország és Szlovákia olajellátása a horvát Adria vezetékre épülhet-e.
A résztvevők egymásnak estek azon, mi is a különbség a szankció és a megtorlás között.
