Itt vannak az adatok: ennyire elégedettek az egészségüggyel a magyarok
Az iskolai osztályozásnak megfelelően értékelhetik a betegek egyebek közt az ellátás minőségét, a dolgozók hozzáállását és a tisztaságot.
Túlórázás, félelem a megfertőződéstől, élet és halál közt lévő betegek – a koronavírus-járvány egyre nagyobb terhet ró az egészségügyi dolgozókra. A lapunknak nyilatkozó érdekvédő szerint itthon szakszerű védekezés zajlik, de fontos, hogy a frontvonalban harcolók megfelelő védelemben részesüljenek.
Konopás Noémi és Joó István írása a Mandiner hetilapban.
Fellélegezhetett néhány hete a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, azon belül a Szent László-kórház, miután országszerte több intézményben osztották szét a koronavírusos betegeket. Március elején még kétszáz fertőzöttet és covid-19-gyanús esetet, most viszont már csak nyolcvan pácienst kell ellátniuk. Ezzel párhuzamosan más kórházakon nő a nyomás: az Észak-közép-budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelőben egy hónappal ezelőtt még csak a kontakteseteket figyelték meg, mára viszont nemcsak többszörösére nőtt az ellátandók száma, hanem igazolt koronavírus-fertőzötteket kell gyógyítaniuk. Az egészségügyben zajló megfeszített munkáról orvos, szakdolgozó, mentőtechnikus és érdekvédő számol be a Mandinernek.
Harcolnak az ismeretlennel
Harminc-negyven orvos – Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház főorvosa szerint ekkora apparátus végzi a koronavírusos betegek ellátását az intézményben. Ehhez a létszámhoz jönnek még a szakdolgozók; azt viszont, hogy ők pontosan hányan vannak, nem tudja megmondani. Mint lapunknak kifejti, az esetek hetven-nyolcvan százalékában a beteg szinte tünetmentesen, maximum néhány napig tartó lázzal, enyhe köhögéssel vészeli át a fertőzést. A súlyos esetekben viszont minimum egy hétig tartó magas lázzal, kétoldali tüdőgyulladással, száraz köhögéssel, fulladással, hihetetlen gyengeséggel és szaglászavarral küzdenek a páciensek. A covid-19-esetek tizenöt százalékánál pedig elkerülhetetlen az intenzív osztály és a lélegeztetőgép. „Szerencsére mostanra az intenzívre kerülők is elkezdtek gyógyulni, öt beteget vettünk le a napokban a lélegeztetőgépről; volt, akit egy hónap után” – számol be Szlávik János. Hangsúlyozza: sajnos „nagyon ragaszkodó” kórokozóról van szó, minimum két-három hét, amíg a betegek teljesen leküzdik a betegséget. Ráadásul egyre többet hallani visszafertőződőkről is.
A főorvos szerint az, hogy lesz-e Magyarországon olyan armageddon, mint az olaszoknál és a franciáknál, azon múlik, sikerül-e az idősotthonokban megakadályozni a koronavírus terjedését. Ezért ezekben az intézményekben elengedhetetlen a dolgozók szűrése és az alapos fertőtlenítés. „Jelenleg az idősek jól el vannak zárva a közösség más részeitől, de még ezzel együtt sincs kizárva, hogy az esetszám meredek emelkedést mutat majd” – szögezi le. Habár – miként gyakran halljuk – a vírus 90-95 százalékban a más betegségben szenvedő idős korosztályra életveszélyes, a nagy számok törvénye alapján előbb-utóbb lesznek olyan fiatal, alapvetően egészséges emberek is, akiket, mint Szlávik mondja, „jobban elgyaláz” a kór. „Ennek oka egyelőre nem ismeretes. A mai orvostudomány még nem képes ezeket az immunparamétereket megmérni, de az már most látható, hogy ezeknél az eseteknél is nagyon ritka a halálos kimenetel” – magyarázza.