Joób Kristóf írása a Mandiner hetilapban.
A World Justice Project (WJP) 2020. március 11-én publikálta éves jelentését, amelyben az országok jogállamiságát értékeli. Eszerint Magyarország három helyet rontott előző évi minősítéséhez képest, és a 60. helyet foglalja el a 128 országot vizsgáló rangsorban. A WJP-hez hasonló, jól csengő nevű, tekintélyesnek tűnő, „független” nemzetközi szervezetek jelentéseinek eredményeit általában fenntartás nélkül elfogadják a magukat szintén függetlennek, esetleg ellenzékinek valló magyar médiumok. Érdemes talán azonban közelebbről szemügyre venni, hogy milyen ideológiai előfeltevések, illetve egyéb érdekek befolyásolhatják egy ilyen kutatás „függetlenségét”.
A WJP mint „független” szervezet
A World Justice Project magát független és multidiszciplináris szervezetként jellemzi, amely évről évre dokumentálni igyekszik az egyes országokban a jogállamisággal kapcsolatos fejleményeket, vizsgálatát pedig immáron összesen 128 országra terjesztette ki. A WJP-index módszertanának egyik összeállítója Juan Carlos Botero, aki korábban a Világbanknál és a Világgazdasági Fórumnál végezte igazságügyi intézmények felmérését. Vagyis két olyan szervezethez kötődött, amelyet már a kilencvenes évek óta súlyos kritikák érnek a globalizációs érdekek kiszolgálása miatt.
Néhány tucat szakértő véleménye egyenértékűnek számít az ezer megkérdezett magyar állampolgáréval