A magyar jogállamiság romlásáról számolt be éves felmérésében a World Justice Project. A szervezet magát függetlenként jellemzi, holott működése a globalizáció erősítésében és a nemzetállamok szerepének gyengítésében érdekelt nemzetközi cégektől vagy például a Soros Györgyhöz kötődő Open Society Justice Initiative támogatásától függ.
Joób Kristóf írása a Mandiner hetilapban.
A World Justice Project (WJP) 2020. március 11-én publikálta éves jelentését, amelyben az országok jogállamiságát értékeli. Eszerint Magyarország három helyet rontott előző évi minősítéséhez képest, és a 60. helyet foglalja el a 128 országot vizsgáló rangsorban. A WJP-hez hasonló, jól csengő nevű, tekintélyesnek tűnő, „független” nemzetközi szervezetek jelentéseinek eredményeit általában fenntartás nélkül elfogadják a magukat szintén függetlennek, esetleg ellenzékinek valló magyar médiumok. Érdemes talán azonban közelebbről szemügyre venni, hogy milyen ideológiai előfeltevések, illetve egyéb érdekek befolyásolhatják egy ilyen kutatás „függetlenségét”.
A WJP mint „független” szervezet
A World Justice Project magát független és multidiszciplináris szervezetként jellemzi, amely évről évre dokumentálni igyekszik az egyes országokban a jogállamisággal kapcsolatos fejleményeket, vizsgálatát pedig immáron összesen 128 országra terjesztette ki. A WJP-index módszertanának egyik összeállítója Juan Carlos Botero, aki korábban a Világbanknál és a Világgazdasági Fórumnál végezte igazságügyi intézmények felmérését. Vagyis két olyan szervezethez kötődött, amelyet már a kilencvenes évek óta súlyos kritikák érnek a globalizációs érdekek kiszolgálása miatt.
Néhány tucat szakértő véleménye egyenértékűnek számít az ezer megkérdezett magyar állampolgáréval
A szervezet korábbi elemzéseinek finanszírozásában olyan globális konszernek is részt vettek, mint a világ legnagyobb gyógyszeripari óriása, a Merck & Co., a Google, a General Electric, a Microsoft, az Apple vagy a Boeing. Továbbá olyan nemzetközi jogi irodák, amelyek tevékenysége a globális kereskedelem jogi működtetéséhez szorosan kötődik. A támogató és szakmai partnerek körében van a Soros Györgyhöz kötődő Open Society Justice Initiative is. A WJP a Magyarországról szóló jogállamisági elemzés elkészítése során pedig a kormánnyal szemben finoman szólva nem elfogulatlan szervezetekkel – így például a Magyar Helsinki Bizottsággal – állt szakmai kapcsolatban.
A WJP tiszteletbeli elnökei között találunk olyan neves jogászokat is, akiknek jogfelfogása markánsan szemben áll a konzervatív értékszemlélettel, és jellemzően az amerikai Demokrata Párthoz kötődnek erős szálakkal. Például Sandra Day O’Connor, az Egyesült Államok Legfelső Bíróságának korábbi szövetségi bírója, akit az Obama-kormányzat 2009-ben tüntetett ki, vagy Madeleine Albright, aki az USA külügyminisztere volt Bill Clinton elnöksége alatt.
Röviden megjegyzem
Egységes fogalmak hiánya
Általános módszertani problémája számos nemzetközi felmérésnek, hogy nincs egységes meghatározása több olyan elvont fogalomnak, mint a demokrácia, a versenyképesség vagy éppen a jogállamiság, ami tovább nehezíti vizsgálatuk folyamatát. A mutatók készítői által használt fogalmi háttér emiatt már eleve csakis partikuláris lehet, és így már valamilyen előzetes értékítéletet feltételez a részükről.
A megbélyegzés veszélye
A nemzetközi mutatók többsége valamilyen rangsorba állítja a benne szereplő országokat. A média erősítő hatása következtében ez akkor is megtörténhet, ha az adott szervezetnek hivatalosan nem ez a szándéka. A vizuális eszközökkel is illusztrált rangsorok azonban óhatatlanul könnyen torzíthatnak, és felnagyítva mutathatják be a valós különbségeket az országok között. Erre ráerősíthet a különböző mutatók eleve pejoratív szókészlete: az olyan kategóriák, mint például a ’nem szabad’ (Freedom House), a ’lemaradók’ (European Foreign Policy Scorecard) vagy a ’magasan korrupt’ (Transparency International) önmagukban negatív jelentést hordoznak, és megbélyegezhetnek egyes országokat.
A tanulmány módszertani problémái
Módszertani szempontból a WJP kutatása ugyanazon hiányosságokkal bír, amelyek általánosságban jellemzik az ilyen típusú indexeket. A szervezet két forrásból tesz szert a jelentésben felhasznált adatokra: a vizsgált országokban rögzített közvélemény-kutatásokból, illetve a részletesebb indoklás vagy objektív szempontrendszer nélkül kiválasztott szakértők véleményéből. A Magyarországra vonatkozó elemzés esetében egy nemzetközi közvélemény-kutató cég, az Ipsos veszi fel az adatokat, azonban csupán három városban, Budapesten, Debrecenben és Szegeden. Ezzel a WJP figyelmen kívül hagyja a lakosság 80 százalékának a véleményét. A statisztikai modellben pedig a szakértői kérdőívek és a közvélemény-kutatások eredményeit ugyanakkora súllyal veszik figyelembe. Ez azt jelenti, hogy csupán néhány tucat szakértő véleménye egyenértékűnek számít az ezer megkérdezett magyar állampolgáréval. Nem nehéz belátni, hogy az ideológiailag motivált szakértők
– márpedig a név szerint ismertek közül hármat a Helsinki Bizottság delegál – véleménye mennyire torzítja a jelentés végeredményét. A WJP által vizsgált országok esetében az adatfelvétel nem egységes módszertan alapján zajlik, még Európán belül sem: így például az Egyesült Királyság, Németország, Románia és Svédország esetében országos reprezentatív mintán végezték az adatfelvételt, Magyarországon pedig csupán három városban.
Érdekes eredmények
A World Justice Project jelentésében szereplő sorrend érdekes, de a fentiek fényében nem annyira meglepő eredményekre jut. A rangsorban például Magyarország alatt csupán három hellyel szerepel Panama, a sorozatos korrupciós botrányokkal terhelt Románia pedig mintegy harminc helyezéssel jobb minősítést kapott hazánknál. Svédország viszont nem csupán a teljes rangsorban, hanem a közbiztonságot értékelő jelentésrészben is előkelő helyen szerepel. Mindezt úgy, hogy Svédországban az elmúlt év során számos utcai zavargás és robbantás történt.
Ugyanígy nehezen érhető, hogy nemcsak Magyarországhoz, de a térség más államaihoz, így például Horvátországhoz képest miként kaphatott jobb értékelést Ruanda. Ruandát a 2000-es évektől kezdve Afrika gazdasági csodájának tartják.
A Financial Times tényfeltáró kutatása szerint azonban az adatokat szisztematikusan kozmetikázták, és ebben a Világbank nyújtott segítséget a kigali kormánynak. Ahogy fentebb említettük: a WJP egyik vezető szakértője korábban a Világbank alkalmazásában állt.
A WJP indexével és a többi, tekintélyes nemzetközi összehasonlítással nem az a fő probléma, hogy összeállításukat óhatatlanul meghatározzák a megrendelő szervezet és a szerzők előfeltevései, értékítéletei és érdekei. Hanem az, hogy mindezt tagadva, az objektivitás és a függetlenség igényével lépnek a nyilvánosság elé, meghagyva a szubjektivitás és függőség bélyegét a velük egyet nem értőknek.
A nemzetközi indexek kétes objektivitása
A nemzetközi szervezetek és think tankek által készített felmérések és indexek egyre nagyobb autoritással bírnak, és így mind jobban képesek akár teljes országok befolyásolására is. Emiatt pedig jogosan merülhet fel a kérdés, hogy e szervezetek mennyire függetlenek, illetve hitelesek, és mi jogosítja fel őket az országok rangsorba állítására – mutat rá a Kaliforniai Egyetem professzora, Gerardo L. Munck Measuring Democracy: A Bridge Between Scholarship and Politics című könyvében. Ahogy Judith Kelley és Beth Simmons felhívja rá a figyelmet a Politics by Number: Indicators as Social Pressure in International Relations című tanulmányában, a nemzetközi szervezetek többsége adott érdekek és értékítéletek képviseletére jött létre. Ezért ezek a szervezetek sohasem lehetnek teljesen értéksemlegesek, és ez adott esetben a rangsoraikban is megmutatkozhat. Még nagyobb probléma, hogy a nemzetközi mutatók nem mentesülnek az állami nyomásgyakorlástól és a hatalmi politikától, sőt bizonyos esetekben ezen szervezetek mögött konkrét állami érdekek is állnak.
Címlapképen: John William Waterhouse: Ekhó és Nárcisz (1903). Fotó: Wikipedia
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
A lehetséges vádak között a gyújtogatás, a terrorizmus anyagi támogatása és pénzügyi bűncselekmények szerepelnek a New York Times értesülése szerint.
A milliárdos a Demokrata Párt ügyeinek egyik legfontosabb támogatója. Soros György jelentős erőfeszítéseket tett azért, hogy olyan ügyészek kerüljenek az államok élére, akik enyhék a bűnözéssel szemben.
Trump szerint börtönbe kell csukni Soros Györgyöt és a fiát.
Így kovácsolt politikai tőkét és gazdagította hálózatát a milliárdos az illegális bevándorlásból.
Betelt a pohár Amerikában.
Kezd szétesni a címvédő?
Az orosz elnök szerint új minőségű eszkalációt jelentene a nagy hatótávolságú rákéták szállítása.
