Szijjártó Péter a Reakcióban: Elképesztő képmutatás foglya az Európai Unió
Milyen állapotban van a jobboldal? Hogyan lehet megszólítani a fiatalokat? Megéri-e a sok vita Brüsszellel?
Mire számíthatunk itthon, ha megjelenik a koronavírus? Hogyan készülnek egy esetleges járványra a hatóságok és az egészségügyi intézmények? Indokolt-e a felvásárlási láz a boltokban? Körbejártuk a kórral kapcsolatos legfontosabb, Magyarországot érintő kérdéseket.
Hiába intettek és intenek folyamatosan nyugalomra az orvosok és a fertőző betegségekkel foglalkozó szakértők, a koronavírus miatt eluralkodott a pánik Magyarországon. Ez azonban továbbra sem indokolt, lapzártánkig még csak megbetegedést sem regisztráltak. Ezzel együtt tény: egyre nagyobb az esély, hogy a vírus hazánkban is felüti a fejét.
A kór gyors terjedését mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Szlávik János, az esetleges betegek ellátására kijelölt Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főorvosa február elején még azt nyilatkozta lapunknak, hogy Magyarország annyira lesz érintett, mint korábban a SARS-járvány idején volt, „azaz semennyire”. Nem telt el három hét, és a Mandiner kérdésére sajtótájékoztatón azt mondta: korábban nem lehetett megállapítani, hova tart a folyton változó vírus, és most úgy néz ki, Európa több országában is lesz járvány. Szlávik elismerte, ma már nem zárható ki, hogy Magyarországon is kialakul. Az Egészségügyi Világszervezetnek egyébként nagy fejtörést okoz, hogy a vírus miként kerülhetett Észak-Olaszországba. Az olasz betegek között ugyanis olyanok is vannak, akik még távolról sem láttak kínai fertőzöttet.
Tény, hogy Kínában mostanra visszaaesett a napi új fertőzöttek száma, ám az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és az Egészségügyi Világszervezet múlt hét közepén nyilvánosságra hozott adatai továbbra sem utalnak arra, hogy egyhamar fellélegezhetünk. Világszerte körülbelül 90 ezren betegedtek meg, és a halálos esetek száma átlépte a 3000-et. Európában lapzártánkig mintegy 2100 koronavírus-fertőzést jelentettek.
Kevés gyerek betegszik meg
Szlávik János azonban továbbra is óva int attól, hogy rettegjünk a koronavírustól. „A betegségnek a halálozási aránya nem magasabb, mint 2-3 százalék. Ez magasabb, mint az influenzáé, de a vírus messze nem olyan veszélyes, mint a távol-keleti SARS- vagy a közel-keleti MERS-koronavírus” – mutat rá. A betegek és főleg az elhalálozottak többségét nagyon idős, immunkárosodott, daganatos és más kórokban – szív-, tüdőbajban – szenvedő emberek teszik ki. A gyerekek nagyon jól átvészelik a fertőzést, a halálozás szempontjából szinte egyáltalán nem érintettek, sőt gyerek beteg is nagyon kevés van.
Lapzártánkig összesen tizennyolc olyan magyar állampolgárról tudunk, aki karanténba kényszerült a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai intézetében. A tizenegy diáklány, akit olaszországi kirándulásuk során Milánó környékén, a lezárt és veszélyeztetett zónához közel szállásoltak el, még néhány napig nem érintkezhet a külvilággal és családtagjaival sem. Velük együtt két tanárukat és a két buszsofőrt is megfigyelik. Múlt héten egyébként az Emberi Erőforrások Minisztériuma körlevélben szólította fel a köznevelési intézményeket, hogy egy darabig ne szervezzenek iskolai kirándulásokat a fertőzött területekre, különösképp Észak-Olaszországba. Felhívták a figyelmet arra is, hogy ha valamely diák vagy tanár a közelmúltban járt ilyen helyen, akkor lehetőleg ne menjen közösségbe. Lapzártánkig még orvosi kezelés alatt tartják azt a kamionost is, aki az Olaszországban lezárt tartományok egyikében járt. Ezzel párhuzamosan folyamatosan emelkedik a vélt vagy valós tünetekkel a kijelölt kórházban önként jelentkezők száma.