Megreformálhatatlan politikai rendszer, államvagyont kisajátító milíciavezér-politikusok, gazdasági krízis, milliós menekülttömegek és Whatsapp-lázadás. Az egykor a Közel-Kelet Svájcaként is emlegetett Libanon kaotikus viszonyaiból egyelőre nem látszik kiút. Tudósításunk.
Libanon mesterségesen összetákolt ország, amelyben a felekezetek hozzávetőleg békében éltek egymással, mígnem az Izrael megalapítását követő palesztin beáramlás nyomán kirobbant az 1975-től 1990-ig tartó polgárháború. A harcokat lezáró békeegyezmény olyan strukturálisan megreformálhatatlan rendszert teremtett, amelyben a régi előkelőkből és feltörekvő milíciavezérekből lett, különféle külföldi hátszelet élvező politikusok a felekezeteik patrónusaként (arabul zaím) sajátították ki a közjavakat.
Bedobták a Whatsapp-adót
Most újabb feszültséget él át Libanon sokat látott népe: októberben tüntetések kezdődtek, miután a kormány bejelentette, hogy adót vet ki a Whatsappre. A felháborodás érthető, tekintve hogy a libanoni telekommunikációs cégek – mint szinte minden fontosabb szolgáltató – a politikai vezetők holdudvarába tartozó üzletemberek érdekeltségében állnak, mohóságuk miatt pedig magas a telefonhívás percdíja. A négy és fél millió libanoni így jellemzően Whatsappen keresztül tartja a kapcsolatot a tízmillió főt is meghaladó diaszpóra tagjaival. Noha a milliós megmozdulásokat látva a kormány hamar visszakozott, a szellem kiszabadult a palackból. A tüntetések folytatódtak, és hamarosan felekezeteken is átívelő, általános elitellenes megmozdulássá váltak. A kezdeti milliós demonstrációk helyett ma jellemzően már közösségi médián keresztül szervezett útlezáró és egyéb akciók vannak országszerte. „Az összes azt jelenti, hogy az összes” – követelik azóta is a teljes elit távozását a keresztény, drúz, síita, szunnita tömegek Bejrútban és a többi városban.
A Szentatya Bejrútban nem kertelt: kimondta, hogy vannak fájdalmak, amiket még az unokáink is érezni fognak. Ám a romok között a reményről is beszélt: a libanoni nép példája mutatja, hogy a legmélyebb pokolból is fel lehet állni, ha van erőnk a békét választani a harc helyett.
„Békéhez erő kell, folytatjuk a munkát” – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kifejtette, hogy az együttműködés kulcsfontosságú a Közel-Kelet biztonsága és stabilitása szempontjából.
Gáza jövőjének a kulcsa a Hamásztól független kisebb szervezetek. Ezekkel fogja a Hamász tagadhatóan rakétáztatni Izraelt.
Legalább két ügynök utazott a gépen, Aczél rövidre zárta a nyomozást, Kissinger szerint akár a gépen is történhetett robbanás. Mit mondanak a levéltári források? Veszprémy László Bernát írása.
Az izraeli hadsereg vizsgálatot indít.
Tudta ön, hogy hazánkban harmadannyian érzik magukat szegénynek, mint 2010-ben? Az Eurostat segít minket az év végi visszatekintésben: íme, mi mindenért adhat hálát a magyar! Francesca Rivafinoli írása.
Mosolygósan értékeltek a vb-középdöntős magyar női kézilabda-válogatott játékosai.
