Jakab Péter nyílt levélben vágott vissza Puzsér Róbertnek
Jakab és Puzsér a határon túli magyarok szavazati joga kapcsán feszült egymásnak.
A Jobbik 2010 után az ország több területén számottevő támogatói bázist épített fel, mára azonban egyértelműen visszaszorult, és a baloldallal kénytelen alkudozni a túlélésért. Mutatjuk, hogyan vesztette el szavazóinak nagy részét a 2018-ban még a legerősebb ellenzéki pártként számontartott politikai erő.
Választási kudarcok, pártszakadás, halmozódó szervezeti és pénzügyi problémák, nyílt identitásválság – egyre inkább úgy néz ki, hogy a Jobbik-projektnek 2022-ben csupán egyetlen célja lesz: a Jakab Péterhez hű, megmaradt parlamenti frakció egy részének mandátumhoz juttatása. Alkupozícióik meggyengülése miatt viszont ehhez már Gyurcsány Ferenc és a baloldal támogatására is szükségük lesz.
TÍZ ELLENZÉKI SZAVAZÓ KÖZÜL MA MÁR CSAK KETTŐ JOBBIKOS
Érdemes visszatekinteni a Jobbik előző években elért választási eredményeire. Hat éve, a 2014-es választáson abban a 96 egyéni választókerületben, ahol a Fidesz–KDNP nyert, a baloldal 55 helyen, a Jobbik pedig 41 helyen lett második. Arányaiban tehát a jobbikos jelöltek az említett választókerületek 43 százalékában, a baloldaliak pedig az 57 százalékában végeztek a második helyen. Mindez azért fontos, mert a párt akkor még több mint egymillió szavazatot kapott közvetlenül az országos listájára, arányaiban pedig 20 százalékot ért el a választáson. Ez azt jelentette, hogy komoly harc bontakozik ki az ellenzéki oldalon a baloldal és a Jobbik között a második helyért. A 2018-as választáson aztán a várt áttörés elmaradt.
Ekkor abban a 91 körzetben, ahol a kormánypártok győztek, csaknem háromszor több helyen lett második a Jobbik, mint ahány helyen a baloldal futott be másodikként. A Simicska-birodalom által alaposan megtámogatott, néppártosodó Jobbik azonban mindössze egyetlen választókerületben nyert, a baloldal és az általa támogatott más jelöltek tizennégy helyen győztek. Ráadásul a Jobbik listás szavazatainak aránya csökkent 2014-hez képest, hiszen csak 19 százalékot ért el. A párt ezt követően elveszítette elnökét, Vona Gábort, aki 2010 óta nem tudta elérni, hogy tartósan többen szimpatizáljanak a Jobbikkal, mint ahányan a baloldali és a liberális formációkkal összesen. A Jobbik első és – ha a 2010-es parlamentbe kerülést nem számoljuk – talán utolsó áttörését a 2009-es európai parlamenti választáson elért mintegy 15 százalékos eredmény jelentette, ami akkor 430 ezer voksot tett ki.