Belromán egyesülések és szétfejlődések

Január 24-én ünnepelték Romániában Havasalföld és Moldva egyesülését – a kis egyesülést. Néhány jeles közéleti személyiség évek óta szorgalmazza a jelző használatának mellőzését, mondván, hogy a román fejedelemségek 161 évvel ezelőtti egymásra találása sokkal jelentőségteljesebb momentum volt, semhogy e bővítménnyel illessék, hiszen ezzel az aktussal jött létre Románia.
Az országszerte zajló megemlékezések hevében viszonylag kevés szó esik arról, hogy a moldvai elitek körében létezett egy erőteljes antiunionista irányzat is, amely kockázatosnak vélte a Havasalfölddel való egyesülést. Államszervezési és gazdasági érdekek csorbulásán túl a moldvai identitás elvesztésétől is tartottak. Az aggodalmak megalapozottnak bizonyultak. Az új ország fővárosa Bukarest lett, Moldva addigi központja, Jászvásár pedig fokozatosan vesztett gazdasági, kereskedelmi jelentőségéből. A híres jászvásári egyetemnek is évtizedekbe került, míg visszaszerezte reputációját.

Nem véletlen tehát, hogy Jászvásáron tüntetők zavarták meg Klaus Iohannis államfő és Ludovic Orban miniszterelnök beszédét, amelyben 161 évvel ezelőtti elődeikhez hasonlóan Románia modernizálására tettek ígéretet. Moldva Románia legelmaradottabb része, az ország egyetlen régiója, ahol nem épült még autópálya. Azaz egy méter igen, 2019 márciusában, amikor egy helyi vállalkozó a saját költségén fektetett le száz centiméter hosszúságú sztrádát, így demonstrálva a tarthatatlan állapotok ellen. Az egyre hangosabb tiltakozások hatására a kormány bejelentette, Moldvában is autópályákat tervez építeni. A gazdaságilag legjobban teljesítő Erdélyben jobb a helyzet, de a 2004 óta épülő észak-erdélyi sztráda egyes szakaszainak csak papíron létezik a nyomvonala, és a dél-erdélyi autópálya sem használható teljes hosszában.