Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) 100 állandó bírája közül legalább 22-en dolgoztak korábban olyan nem kormányzati szervezeteknek, amelyek az EJEB előtt folyó eljárásokban rendkívül aktívak – derül ki a European Centre for Law and Justice (ECLJ) által készített NGOs and the Judges of the ECHR 2009 – 2019 (Az ngó-k és az EJEB bírái 2009–2019) című jelentésből. A 2009 és 2019 közötti időszakban 185 olyan esetre volt példa, amikor az AIRE Centre, az Amnesty International, az International Commission of Jurists, a Helsinki Committee for Human Rights, a Human Rights Watch, az Interights, valamint az Open Society Foundation (Nyílt Társadalom Alapítvány) közül legalább egy hivatalosan részt is vett bírói eljárásban. A Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány kiemelkedő szerepet játszik mind a hozzá köthető bírák számát tekintve, mind pedig azért, mert a jelentésben szereplő másik hat szervezetet is ő finanszírozza.
„A jelentés megállapításai sokkal fontosabb összefüggésekre mutattak rá, mint amire számítottunk. Az nem volt meglepetés számunkra, hogy kiderül majd néhány bíróról: valamelyik ngo alkalmazásában állt korábban, de ilyen magas arányt senki nem várt” – hangsúlyozza lapunknak Grégor Puppinck, az ECLJ igazgatója, a tanulmány egyik szerzője. Ami még meglepőbb, hogy kizárási ok ezekben az esetekben nem merült fel: 88 alkalommal a bírák olyan ügyekben dönthettek, amelyekben a hozzájuk köthető ngo érintettként szerepelt.
A fentiek tükrében az EJEB függetlensége és a bírák pártatlansága legalábbis megkérdőjelezhető, annál inkább is, mert a tényleges körülmények ellentétesek azokkal a szabályokkal, amelyeket maga az EJEB követel a tagállamoktól. Itt nemcsak a bírói etikett sérül tehát, hanem a kettős mérce alkalmazása is intézményesült formát nyer.
Itt nemcsak a bírói etikett sérül, hanem a kettős mérce alkalmazása is intézményesült formát vesz