Egyre több gyereket diagnosztizálnak figyelemzavarral, aminek hátterében a digitális világ és a túl korai iskolakezdés is állhat. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint az, hogy valaki iskolaérett-e, komplex kérdés, amellyel már négyéves korban el kell kezdeni foglalkozni.
Rengeteg szülő szembesül azzal, hogy gyermeke iskolaérettségi vizsgálata elutasító eredménnyel zárul. Ez nem meglepő, hiszen egyre több az olyan kisgyerek, akinél – jelentős részben a mindennapjainkat uraló digitalizáció miatt – megfigyelhetők a hiányos képességekre utaló jelek.
„Az utóbbi időben megnövekedett a vizsgálatok száma a szakszolgálatoknál, és sokféle problémát állapítanak meg a gyerekeknél, jelentős részben a virtuális világ hatásainak felerősödése, a felszínesebb és felgyorsított szocializáció miatt. Ezeket a problémákat az óvodában kellene kezelni, de ott jellemzően kevés idő jut arra, hogy egyéni igény szerint foglalkozzanak a gyermekekkel. Pedig óvodai kötelesség lenne, hogy minden gyereket évente kétszer felmérjenek, és az alapján differenciálják őket megfelelő csoportokba” – mutat rá lapunknak Kis Julianna, az Ormos Intézet oktatási és fejlesztési igazgatója. Hozzáteszi, a mostani szabályok szerint kilenc hónap alatt kell eldőlnie annak, hogy iskolaérett-e a gyerek, ez azonban pszichésen jelentős teher a gyereknek, a szülőknek és a pedagógusoknak egyaránt.
Úgy látja, hogy nem öt és fél éves korban kellene megvizsgálni a gyereket – mint ahogy a mostani szabályozás előírja –, hanem négy – négy és fél évesen, így lenne elegendő idő a felkészülésre. „Az, hogy valaki iskolaérett-e, komplex kérdés, ugyanis nemcsak a fizikai és az értelmi, hanem az érzelmi érettség is kritérium. Ha érzelmileg nem érettek a gyerekek, gyakran kudarckerülő vagy hárító a hozzáállásuk, kialakulatlan az együttműködésük. Azt a »traumát«, hogy iskolába kell menniük, nem készítik elő kellőképpen az óvodában” – hívja fel a figyelmet.
„Folyamatosan zajban töltjük a mindennapjainkat”
Az Ormos Intézet Képességfejlesztő Központjában az a cél, hogy ezeket a gyermekeket időben fel lehessen zárkóztatni, és úgy menjenek majd iskolába, ahogyan „klasszikusan” kellene. A szakértők és a gyógypedagógusok részterületenként, a kicsik személyiségét, önállóságát, biztos tudását készítik fel az iskolára. Kis Julianna kifejti, hogy három fő területre koncentrálnak.
Az egyik a beszédészlelés, amellyel kapcsolatban rámutat: súlyos problémákhoz vezet, ha folyamatosan zajban, túlzott hangingerben töltjük a mindennapjainkat. „Ha valami állandóan szól, kevésbé vagyunk motiváltak beszélgetni. Emiatt passzívabb a gyermekek szókincse, és amennyiben nem alakul ki náluk a tiszta hallás, a tiszta beszéd is nehezebben fog működni. A gyerekek lényegében önmagukban folytatnak kommunikációt, így nehezebben beszélnek a szülőkkel, a többi felnőttel és a társaikkal is” – hangsúlyozza.
A Vizit új epizódjában Szalai Laura és Dr. Kőnig Róbert a szűrővizsgálatok jelentőségéről, a megelőzés fontosságáról és az egészségértés hiányáról beszélgetnek. Kutatások szerint ugyanis, a magyar lakosság kis hányada vesz részt rákmegelőző szűréseken. A szakértők arra is rámutatnak, hogy az időben felfedezett betegségek döntő többsége gyógyítható.
Ötven gyereket kellett evakuálni az épületből.
A rendőrség tömegszerencsétlenséget okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt nyomozást indított.
Mi áll a dadogás hátterében? Kik birkóznak meg nehezebben a dadogás okozta nehézségekkel? Miként tudnak segíteni a pedagógusok? A dadogás elfogadásának világnapja alkalmából Hojdák Gergelyt kérdeztük.
A módosítások kimondják például, hogy a transznemű kiskorúak csak születési nemüknek megfelelő sportcsapatokban versenyezhetnének.
Egyre több a súlyos baleset az elektromos rollerek miatt – a Vizit legújabb adásában Szalai Laura és Dr. Kőnig Róbert arról beszélgetnek, hogyan tehetnénk biztonságosabbá ezt a népszerű közlekedési eszközt.
A politikai különbségek ellenére szívesen látogatnak Magyarországra a svédek.
Csak akkor töltse le, ha Ukrajnába akarja küldeni az adatait.
