Önpusztító életet élünk, megment-e a csipszadó?

Továbbra sem jó a helyzet, ami a magyarok egészségi állapotát illeti: hazánkban a legmagasabb a rákkal összefüggő halálozási ráta az EU-ban, Európa legerősebb dohányosai közé tartozunk, és bár valamelyest csökkent, továbbra is aggasztóan magas az alkoholfogyasztás – állít elénk tükröt az Európai Bizottság 2019 végén megjelent egészségügyi országprofilja. A magyarok önpusztító életet élnek, aminek meg is kell fizetniük az árát: minden második halálozás a négy meghatározó életmódbeli egészségügyi kockázati tényezőnek (egészségtelen táplálkozás, dohányzás, alkohol és kevés mozgás) tulajdonítható.

Még rosszabb lenne a helyzet a népegészségügyi termékadó (neta), közismertebb nevén csipszadó nélkül. Mint ismert, a 2011-ben bevezetett közterhet bizonyos egészségre káros összetevőket tartalmazó élelmiszerek után kell megfizetni. Az adónemet eddig számos fórumon méltatták, azzal pedig komoly elismerést kapott Magyarország, hogy példaként állítva a többi tagország elé, az Európai Bizottság még a jó gyakorlatok adatbázisába is beemelte. Az intézkedést számos országban átvették, a népegészségüggyel foglalkozó nemzetközi konferenciákon szabályozási mintapéldaként emlegetik. Bevezetése után nem sokkal például David Cameron akkori brit miniszterelnök csapata is kért róla angol fordítást egy magyar–brit szakpolitikai fórumon.

TÖBB LEGYET ÜTNI EGY CSAPÁSRA

Az egészségtelen élelmiszerekre kirótt terhet a legfrissebb országjelentés a magyar kormány nagyratörő programjának nevezi, hangsúlyozva, hogy „az adó elérte népegészségügyi célját, azaz csökkent e termékek fogyasztása”. Sőt, azon vásárlók esetében, akik nem vették meg a magasabb adó alá tartozó árukat, megváltoztak az étkezési szokások: a kétharmaduk egészségesebb termék fogyasztására állt át – olvasható a dokumentumban.

„A világon mindenütt ezt a modellt használják arra, hogy bemutassák, egy okos szabályozással hogyan lehet több legyet ütni egy csapásra” – mondja lapunknak Szócska Miklós volt egészségügyi államtitkár, akinek a nevéhez fűződik a csipszadó bevezetése. Mint kifejti, az intézkedés hatására egyrészt visszaesett a neta hatálya alá tartozó termékek fogyasztása, ennek mértéke egyes kategóriákban a 25-30 százalékos csökkenést is eléri. Másrészt a szabályozás arra sarkallta a gyártókat, hogy az élelmiszerekből részben vagy akár teljesen kivonják a megadóztatott káros összetevőket.