Nem várt helyről kapott elismerést a hungarikumnak számító népegészségügyi termékadó: az Európai Bizottság legfrissebb egészségügyi országprofilja méltatja a csipszadó néven ismertté vált intézkedést. Az élelmiszergyártók nem ilyen lelkesek, szerintük több probléma is van a szabályozással.
Továbbra sem jó a helyzet, ami a magyarok egészségi állapotát illeti: hazánkban a legmagasabb a rákkal összefüggő halálozási ráta az EU-ban, Európa legerősebb dohányosai közé tartozunk, és bár valamelyest csökkent, továbbra is aggasztóan magas az alkoholfogyasztás – állít elénk tükröt az Európai Bizottság 2019 végén megjelent egészségügyi országprofilja. A magyarok önpusztító életet élnek, aminek meg is kell fizetniük az árát: minden második halálozás a négy meghatározó életmódbeli egészségügyi kockázati tényezőnek (egészségtelen táplálkozás, dohányzás, alkohol és kevés mozgás) tulajdonítható.
Még rosszabb lenne a helyzet a népegészségügyi termékadó (neta), közismertebb nevén csipszadó nélkül. Mint ismert, a 2011-ben bevezetett közterhet bizonyos egészségre káros összetevőket tartalmazó élelmiszerek után kell megfizetni. Az adónemet eddig számos fórumon méltatták, azzal pedig komoly elismerést kapott Magyarország, hogy példaként állítva a többi tagország elé, az Európai Bizottság még a jó gyakorlatok adatbázisába is beemelte. Az intézkedést számos országban átvették, a népegészségüggyel foglalkozó nemzetközi konferenciákon szabályozási mintapéldaként emlegetik. Bevezetése után nem sokkal például David Cameron akkori brit miniszterelnök csapata is kért róla angol fordítást egy magyar–brit szakpolitikai fórumon.
TÖBB LEGYET ÜTNI EGY CSAPÁSRA
Az egészségtelen élelmiszerekre kirótt terhet a legfrissebb országjelentés a magyar kormány nagyratörő programjának nevezi, hangsúlyozva, hogy „az adó elérte népegészségügyi célját, azaz csökkent e termékek fogyasztása”. Sőt, azon vásárlók esetében, akik nem vették meg a magasabb adó alá tartozó árukat, megváltoztak az étkezési szokások: a kétharmaduk egészségesebb termék fogyasztására állt át – olvasható a dokumentumban.
„A világon mindenütt ezt a modellt használják arra, hogy bemutassák, egy okos szabályozással hogyan lehet több legyet ütni egy csapásra” – mondja lapunknak Szócska Miklós volt egészségügyi államtitkár, akinek a nevéhez fűződik a csipszadó bevezetése. Mint kifejti, az intézkedés hatására egyrészt visszaesett a neta hatálya alá tartozó termékek fogyasztása, ennek mértéke egyes kategóriákban a 25-30 százalékos csökkenést is eléri. Másrészt a szabályozás arra sarkallta a gyártókat, hogy az élelmiszerekből részben vagy akár teljesen kivonják a megadóztatott káros összetevőket.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Kijev olyan forrásokhoz férhet hozzá, amelyek kifejezetten a tagállamok támogatására jöttek létre.
Az Európai Bizottság közel egymilliárd forintnyi összeggel pénzeli a gyerekek nemváltoztatását támogató szervezeteket.
Részletes ukrán cikk taglalja: nem elég, hogy Orbán Viktor blokkolja Ukrajna uniós csatlakozását, de még pénzt se akar adni az országnak. Az aranybudi-botrányról és rengeteg korrupciós ügyről valamiért nem esik szó a cikkben.
Az orosz elnök nyíltan közölte: csak Ukrajna teljes megadásával hajlandó békét kötni, miközben a svéd nemzetbiztonsági főnök Budapesten követte el élete legnagyobb hibáját.
Brüsszelben mindenre képesek.
Nem tették zsebre hazánk válaszát.
„Egy címeres ökör vagyok” – írta közösségi oldalán az előadó.
Fogyatkozó harci kedv, vagy más állhat a háttérben?
