Törökországon át Iránig, s már azon is túl jutott Pengő Zoltán. Az 52 éves újságíró, cégvezető gyalog indult szeptemberben Kőrösi Csoma Sándor nyomába, próbára téve magát, közben magyaroknak és románoknak is beszámolva kalandjairól és a nagy utazás tanulságairól.
Tíz év kemény munka után állt fel egy piackutató cég vezetői pozíciójából, hogy Erdélyből Tibetbe gyalogoljon. Mi is volt a cél?
Vágytam végigmenni az úton, ha szimbolikusan is, nem minden részletében követve. Régi terv ez, de nem valami elhivatottságtudatból eredő fanatizmus hajt: élvezem! Járom az utat, mert vágyom rá. Kőrösi Csoma Sándor az inspiráció forrása, de ez alapvetően önmegvalósítási projekt. Persze cél a románságnak is kommunikálni, hogy ki volt Kőrösi Csoma, és mit jelent nekünk, magyaroknak. Facebook-oldalamon ezért írok magyarul és románul is. Sok a pozitív visszajelzés.
Iránnal nem lehet megállapodni, a figyelmeztetéseket komolyan kell venni: ezt mutatja a holokauszt története és annak tanulságai. Tamir Wertzberger írása.
Az állat egy szakadékba vonszolta az olasz férfit.
Megalakult a rengeteg strukturális problémát öröklő kabinet Bukarestben, benne két magyar miniszterrel és egy kormányfőhelyettessel, élén pedig egy magyarokkal nemigen szimpatizáló miniszterelnökkel.
Izrael tizenkét napos háborúja súlyos csapást mért Irán regionális ambícióira. Azonban a két ország konfliktusának valószínűleg csak a rezsimváltás vethetne véget.
Noha az Izrael és Irán közötti háborút nem követte az olaj árának robbanása, Európa gyorsan szembesülhetett vele, mennyire ki van szolgáltatva a közel-keleti energiaforrásoknak. Mentőövként érkezett a tűzszünet.
„Ezúton üzenem neki, én sem akarom őt többet látni, mert a hazug embereket nem szeretem.”
A holland vezetőedző alig találta a szavakat.
A feljelentést – mint állítja – azért tette, hogy „megkímélje a hatóságokat a felesleges munkától”.
