Az iskolák többsége egy tanévben három napot enged a szülőnek igazolni, minden további hiányzásról – még ha nem betegségről van is szó – orvosi papírt vár. A szakma régóta sürgeti a változást, néhány oktatási intézmény már módosított is a gyakorlaton. Utánajártunk, hogy mik a főbb problémák a rendszerrel, és egy úttörő iskolában eddig mik a tapasztalatok.
HIÁNYZÓ SZABÁLYOZÁS
„A jelenlegi gyakorlat úgy rossz, ahogy van” – mondja lapunknak Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke. Szerinte a magyar rendszer „hungarikum”, a miénkhez hasonló merev eljárás sehol máshol nincs. „A német példára szoktam hivatkozni, náluk az iskola kérhet az orvostól szakvéleményt arról, hogy a gyerek már nem fertőző beteg. De nincs szó hiányzások igazolásáról” – mutat rá. Az alapvető probléma a szemléletbeli különbség: más országokban evidens, hogy a gyerekek iskolába akarnak járni, hiszen mindenki szerint az az érdekük. Nálunk viszont a rendszer azon a feltételezésen alapszik, hogy a tanulók lógni akarnak, és ehhez kell papírt szerezniük.
Az egyesület elnöke rámutat: vannak olyan megbetegedések, amelyekkel felesleges orvoshoz vinni a gyereket, elegendő lenne a szülőnek igazolni a hiányzást. „Egy gyerekorvos szemében a nátha nem betegség, hanem kezelendő állapot – persze ettől még nem makkegészséges a gyerek. Megfázás vagy hasmenés esetén biztosan nem szükséges minden alkalommal a rendelőbe menni. Ez a gyakorlat jelentősen megterheli a házi gyermekorvosi ellátást, és növeli az újrafertőzés kockázatát” – fogalmaz.
Nálunk a rendszer azon a feltételezésen alapszik, hogy a tanulók lógni akarnak, és ehhez kell papírt szerezniük