Ortofotókkal vizsgálják és védik a természetet

Hazánk természetes élőhelyeinek és tájrészleteinek alapos megismeréséhez, állapotuk felméréséhez, valamint a biológiai sokféleség megőrzéséhez, az azt veszélyeztető tényezők észleléséhez az utóbbi években olyan összetett, magyar fejlesztésű kutatássorozat keresi a megoldást, amely a nagy felbontású adatok repülőgépes gyűjtését és az azt ellenőrző és kiegészítő terepi felméréseket foglalja magában az élőhelyek ökológiai minőségének ellenőrzése érdekében. A vizsgálatok az extrém nagy felbontású, színes ortofotókban rejlő környezetvédelmi lehetőségeket tárják fel a halásztelki Interspect Kft. által folytatott, Bakó Gábor által vezetett kutatások alapján.

Az ortofotó a fényképes térképezés egyik módszere, a felvétel megjelenésében a hagyományos fényképre hasonlít, de mentes minden geometriai torzulástól, egységes méretarányú, így pontos mérések végezhetők el rajta. A legtöbb térképhez hasonlóan az ortofotó is a földfelszín merőleges vetülete. A fényképek és a térképek előnyös tulajdonságait ötvözi, ezért fotótérképnek is nevezik. A légi és űrfelvételek alkalmazása a monitoringrendszerek adatbányászatában nem új keletű. Korábban csak a kis és közepes felbontású felvételek folyamatos beszerzése volt kivitelezhető, ma viszont már az extrém nagy felbontású légi felmérési eljárások is költséghatékonnyá váltak. A kontinensünkre vonatkozó, néhány hetente frissülő űrfelvételek és az országos szinten párévente elérhető, 20–40 centiméter terepi felbontású repülőgépes felmérésből származó ortofotók mellett a 2010-es évek új terméke a szubcentiméteres részletességű ortofotó. Utóbbi azonban csak kisebb, néhány négyzetkilométeres területekről készíthető el gazdaságosan.