Alázatos játék, csibészség a négyzeten: legyőzhetetlenek vagyunk a Puskás Arénában
Harminc éven át nem voltak ilyen pillanataink, most meg vannak. Kovács Gergő írása.
Az elhízás miatt várható gazdasági veszteséghez vagy a hazánkban a 2010-es években létrejött infrastrukturális beruházásokhoz képest is eltörpül a stadionfejlesztésekre fordított pénzösszeg. Magyarország a nemzetközi összevetésben sem az építési költségekben, sem az egymillió főre jutó férőhelyek számában nem mutat kiugró értékeket.
MINÉL ELHÍZOTTABBAK VAGYUNK, ANNÁL TEREBÉLYESEBB A KÖLTSÉGVETÉS
Az OECD új kutatása (The heavy burden of obesity) szerint 2020 és 2050 között az elhízásból származó egészségügyi költségek, azaz az elhízáshoz kötődő egészségügyi ráfordítások hazánkban az összes egészségügyi költés 6,5 százalékát teszik ki, ekkora forrást költ el Magyarország a jelentős részben a rossz életmódból származó, megelőzhető probléma kezelésére. Az elemzés hozzáteszi, hogy hazánkban nemzetközi összevetésben is jelentős, 4,1 százalékos GDP-visszaesést okozhat majd az elhízás három évtized alatt (a rekorder Mexikóban a veszteség az 5 százalékot is meghaladhatja). Az elhízás miatt az országok sok esetben növelni kényszerülnek az adóterheket, így vezet az elhízottság a költségvetés hízásához.
A kutatás alapján a várható élettartamot átlagosan nagyjából 3,5 évvel rövidíti meg az elhízás Magyarországon 2020 és 2050 között, ennél csak az USA-ban, Lengyelországban, Oroszországban és Mexikóban valószínű súlyosabb helyzet. Az elhízás miatti betegségek, a munkahelyi hiányzások, a korai nyugdíjba vonulás az elhízás komoly munkapiaci költségeit jelentik, és csökkentik a gazdaság termelékenységét, az elvégzett munka minőségét.
A magyarok 54 százalékát érdekli a labdarúgás, amivel Németországot követjük
MEGELŐZÉSBE FEKTETÜNK
Ha a 2018-as 42 ezer milliárd forintos magyar GDP-t nézzük, csak ennek 1700 milliárd forint lenne a 4 százaléka. Ezzel szemben a kormány stadionokra a 2010-es években összesen 350 milliárd forint körüli összeget költ el várhatóan. Ez az összeg önmagában is töredéke annak a költségnek, amit az elhízás, az egyik legpusztítóbb népbetegség okoz a következő évtizedekben Magyarországon.
Ez is hozzájárult – a Bozsik-programmal együtt –, hogy ma már egyesületi keretek között 183 ezer gyerek játszik rendszeresen. Csányi Sándor MLSZ-elnök számolt be arról korábban, hogy közel megduplázódott a labdarúgást űzők száma 2010 óta, ma már több mint 280 ezer főt jelent ez összesen, miközben a csapatok száma is nőtt. A foci iránti érdeklődés hazánkban meglehetősen magas, a Nielsen Sports 2018-as elemzése arra jutott, hogy a magyarok 54 százalékát érdekli a labdarúgás, amivel Németországot követjük, megelőzve az Egyesült Királyságot és Franciaországot is.
TÉVHITEK AZ INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK KAPCSÁN
„A stadionokra és egyéb, sportoláshoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére fordított összegek gyakran jelennek meg a hazai közgondolkodásban meg nem vásárolt lélegeztetőgépek, ki nem cserélt iskolaablakok, meg nem épített utak vagy épp fel nem újított vasúti sínek formájában” – írta György László államtitkár még a Századvég vezető közgazdászaként és Dobos Balázs, az intézet vezető kutatója 2017-ben. A dinamikus magyar gazdasági növekedés eredményeként lehetőség nyílik a szabadidős és professzionális sport infrastrukturális feltételeinek megteremtésére és fejlesztésére, „a nem létező vagy 40-50-60 éve amortizálódó pályák és stadionok (újjá)építésére”.
Az elemzők számításai szerint ez együtt nagyságrendileg 300-350 milliárd forint közkiadás, ami jelentős összeg, de tíz év alatt a hazai GDP 0,1 százalékát sem éri el (elhanyagolható nagyságrend ez az elhízás költségéhez képest). A Zoom.hu összesítése is alátámasztotta az elemzőket, a portál gyűjtése 342 milliárdos összegre becsülte a 2010 és 2020 között hazánkban „profi futballcsapatok otthonául szolgáló létesítmények” építésére költött forrásokat. Ez a 2010 és 2020 között hazánkban stadionokra költött 350 milliárdos összeg eltörpül az ebben a tíz évben egyéb infrastrukturális beruházásra költött forrásokhoz képest, hiszen mintegy 10 ezer milliárd forintot költ más infrastruktúrára Magyarország az évtizedben.
„Mindezekből is látszik, hogy ma még súlyos tévhitek élnek a hazai közgondolkodásban az infrastruktúra fejlesztése, illetve a stadionokra és hasonló beruházásokra fordított összegek nagyságrendje kapcsán. A következő években, a minket körülvevő épített környezet további megújulásával együtt, talán ez is változni fog” – írta György László és Dobos Balázs.
JELENTŐS FEJLESZTÉSEK AZ OKTATÁSBAN IS
Számos, egyenként kisebb nagyságrendű beruházás is zajlik hazánkban az egészséges fiatal generációk érdekében: a Nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési program keretében 800 helyszínen 276 milliárd forintból zajlanak beruházások. „158 beruházás folyamatban van, ebből 51 uszodát, 47 tornatermet, 47 pedig fejlesztett tantermet érint. Létesül 15 új iskola és egy új óvoda” – ismertette Kásler Miklós szeptemberben, hozzátéve: 66 beruházás 66 milliárd forint értékben már be is fejeződött. Az emberi erőforrások minisztere a Modern városok programra kitérve ismertette, hogy az 2015 és 2022 között hat városban 19 oktatási intézmény fejlesztését, bővítését, kiépítését foglalja magába 51,5 milliárd forintnyi hazai forrásból.
Hozzátette, hogy az Emberi erőforrás fejlesztési operatív program keretében 2014 és 2020 között nemzetközi forrásból 126 milliárd forint értékben 615 intézményt fejlesztenek; 437 intézményben 30 milliárd forintért oktatási eszközöket szereznek be, tantermeket újítanak fel, nyílászárókat cserélnek. Eddig 399 projekt fejeződött be a emberi erőforrások minisztere szerint.
A 2010 és 2020 között stadionokra költött 350 milliárdos összeg eltörpül az egyéb infrastrukturális beruházásra költött forrásokhoz képest
KÜLFÖLDÖN HASONLÓT ÉPÍTENEK, CSAK DRÁGÁBBAN
A nettó értékben 142 milliárd forintból épülő, 67 ezer néző fogadására képes Puskás Arénát érdemes összevetni a Tottenham Hotspur FC Egyesült Királyságban felépült stadionjával, amely szintén kimagasló minőséget és funkcionalitást képvisel, és hasonló számú, 62 ezer néző befogadására alkalmas. A Tottenham stadionját 2015-ben kezdték építeni, és 2019 áprilisában adták át. A kezdetben tervezett költség 400 millió font volt, amely 2017-re csaknem megkétszereződött, majd végül elérte az 1 milliárd fontot. A brit stadion tehát a Puskásnál kisebb nézőszámot tud két és félszeres költségből fogadni.
További példa az Arsenal csapat Emirates Stadionja. Bár régebben – 2004-ben – fejezték be az építését, az épület kora egyik legmodernebb stadionjának számított. A létesítmény befogadóképessége 60 ezer fő, végleges költsége 390 millió font volt – ezzel a britek már tizenöt évvel a Puskás Aréna építése előtt is nagyjából a magyar építmény árából építették fel arénájukat.
Oroszországban 2017-től fogadja a látogatókat a Kresztovszkij Stadion, amely a Zenyit csapatának ad otthont Szentpéterváron. A létesítmény meghaladta az 1 milliárd dolláros költséget, amiből szinte két Puskás Arénát lehetne megépíteni, és legalább ennyit lehetne az Atlanti-óceán túlpartján, az Egyesült Államokban épült Mercedes-Benz Stadion költségéből is. Ezt 2017-ben adták át, és 71 ezer néző befogadására képes. Ezt a létesítményt labdarúgó-, illetve amerikaifoci-mérkőzésekre használják, végleges költsége 1,5 milliárd dollár volt.
Végül tegyük hozzá, hogy a KPMG tavalyi vizsgálata arra jutott, hogy a Groupama Aréna és a Nagyerdei Stadion a tíz legolcsóbb között volt az elmúlt hét évben épült harminc új stadion közül a világon, a magyarok tehát nemzetközi összevetésben meglehetősen olcsó, 2 ezer euró körüli egy férőhelyre jutó költségből építettek, mögöttük többnyire török stadionok kaptak helyet a listán (Svédországban és Oroszországban viszont 9–12 ezer eurós székenkénti költségek is előfordultak). Pongrácz Bálint László a Mandinerben megjelent írásából kiderül, hogy a régióban kiemelkedően sok stadiont nem építünk, az egymillió főre jutó férőhelyek száma (53 338) az osztrák (80 545) és a horvát (62 539) szám mögött van, ez derült ki a nemzeti labdarúgó-szövetségektől összegyűjtött adatok alapján.
SZÁMSZERŰSÍTHETŐ GAZDASÁGI HATÁSOK
A legtöbb kutatás a stadionok építésének csak a közvetlen gazdaságélénkítő hatásait képes felmérni. Érdekesség, hogy az úgynevezett három mérföldes (máskor kilométeresnek nevezik) hatást több elemzés is igazolta – ez arról szól, hogy a sportlétesítmények különösen erős gazdaságélénkítő hatással bírnak három mérföldes körzetben. Ennek egy eleme az ingatlanpiacra gyakorolt hatás – a londoni Wembley egy elemzés szerint 15 százalékkal növelte három kilométeres körön belül az ingatlanárakat, ráadásul ha 10 százalékkal közelebb volt egy ingatlan a létesítményhez, mint egy másik, akkor ez 1,7 százalékos többlet-áremelkedést eredményezett. A londoni olimpiai stadion esetében pedig három mérföldes körben találtak átlagosan 5 százalékos áremelkedést.
A londoni Wembley egy elemzés szerint 15 százalékkal növelte három kilométeres körön belül az ingatlanárakat
A belgiumi Genti Egyetem a Gentben létrehozott új multifunkcionális stadion, a Ghelamco Aréna hatásait vizsgálva arra jutott, hogy 4,75 millió eurós pozitív közvetlen hatás keletkezett az új munkahelyekből, és további 5 millió euró más helyi cégek számára. A 20 ezer fős stadion teljes helyi hatása 9,8 millió euró volt, ami a helyi GDP 0,05 százalékát jelentette. Ha egy ilyen mértékű gazdasági hatás megvalósulna, akkor a magyar GDP 40 százalékát előállító Budapest számára a 150 milliárd forintos nagyságrendű stadionberuházás 840 milliárdos többletet hozna létre. A világban arra is találunk példát, hogy egy sportlétesítmény legyen a helyi gazdaság legfőbb „turistamágnese”: a 74 500 fős cardiffi Millennium Stadion – Wales nemzeti stadionja – átlagosan évente 770 ezer fizetővendéget vonz, ezzel pedig többen látogatják meg, mint bármely más fizetős látványosságot Walesben.
Címlapkép: OD PICTURES
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.