„Egy nap egy nő telefonált: ő ide szeretne jelentkezni. Kérdezte tőle a tartományfőnök, nem zavarja-e, hogy ez férfirend. Mire a hölgy, hogy dehogy, egyáltalán nem zavarja. Csak nagyon nehezen értette meg, hogy ebbe a rendbe nő nem jelentkezhet. A tartományfőnök ott fent, a Margit körúti részen fogadja a jelentkezőket. Az épülettömbnek két része van: az utcafronti rész erős kapcsolatban van a körúttal, szimbolikusan elválasztja a rendházat a várostól. Ez a „köztes”, utcai rész a munkánkkal van kapcsolatban: az iskoláinkkal, a szociális intézményünkkel, a plébániával, a várossal és az emberekkel. Fontos ez a jelképes kettősség, ez az arány. Kint az emberekért vagyok, ha azonban bemegyek a cellámba, már csendre van szükségem, hogy bármikor el tudjak mélyülni, dolgozni és imádkozni.”