Vereséget szenvedett Japán „örökös” kormánypártja
A Liberális Demokraták szinte folyamatosan kormányoztak a világháború óta.
Százötven évvel a világra nyitás után is őrzi Japán a helyét a globális politika és gazdaság nagyhatalmai között – de az évszázados regionális feszültségek is kitartanak máig.
Meidzsi császár 1868-as nyitása után Japán gőzerővel kezdte behozni az elzárkózásból eredő lemaradását. A felfelé ívelés egészen a második világháború végéig eltartott. A kapituláció, a veszteségek mértéke és az amerikai megszállás nyomán 1868-hoz hasonlóan 1945 után is újra kellett pozicionálni az országot. A közmondásos japán fegyelemmel végigvitt háború utáni újjáépítés igazi sikertörténet lett, így az 1970-es évek elejére a távol-keleti állam megkerülhetetlen hatalommá vált. A világgazdaságban elfoglalt előkelő második helyét egészen a közelmúltig, Kína megerősödéséig megtartotta.
KELET-ÁZSIAI LŐPOROS HORDÓ
Miután a kistigris Dél-Korea után immár Kínával is számolni kell gazdasági téren, Japán mindkét országgal területi konflik-tusba keveredett. Az úgynevezett szigetviták – Dél-Koreával a Takesima-, avagy Dokdo-szigetek, Kínával a Szenkaku-, avagy Tiaojü-szigetek fennhatóságának megállapítása – miatt Szöul és Peking is gyakran bonyolódik diplomáciai szóváltásba To-kióval, amelyet felerősítenek Dél-Korea és Kína Japán okozta huszadik századi háborús sérelmei is.