Japán most is a világ harmadik gazdasági hatalma az USA és Kína után, több ezer éves civilizációja, teljesítménye és szervezettsége máig tiszteletet parancsol. De az évtizedek óta tartó gazdasági pangás, a demográfiai krízis és a növekvő regionális feszültségek árnyékot vetnek az épp új császári korszakot kezdő hatalomra.
Most százötven éve, 1869-ben az Osztrák–Magyar Monarchia keretein belül Magyarország hivatalosan is diplomáciai kapcsolatba lépett egy másik, újonnan a világpolitika színpadára kerülő monarchiával: Japánnal. A távolkeleti szigetország mindössze egy évvel korábban nyitotta meg kapuit a Nyugat előtt. A magyar–japán jó kapcsolat – diplomáciai, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt – azóta is mindig magától értetődött. Az idei évforduló csúcspontja Kako japán császári hercegnő mostani budapesti – élete első hivatalos külföldi – látogatása.
2019 egyébként is a jelentős események éve a nemzet egységét és folytonosságát szimbolizáló, örökös japán uralkodócsaládban. Kétszáz éve először fordult elő, hogy egy császár lemondjon a trónjáról: Akihito harminc év után, egészségi állapotának meggyengülése miatt döntött úgy, hogy a Krizantémtrónt átadja idősebb fiának, Naruhitónak.
DEMOGRÁFIAI VÁLSÁG
A szigetországnak nagyon is szüksége van az összetartó szimbólumokra. A társadalom számos nehézséggel küzd, ilyen például az elöregedés. 2017-ben a japán népesség több mint 27 százaléka volt hatvanöt év fölötti, s ez a szám folyamatosan, meredeken emelkedik. A jelenség azért is gyorsul, mert nagyon kevés gyerek születik: a tizennégy év alattiak száma nem éri el az összlakosság 13 százalékát sem.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nem akármilyen találkozó lehet kibontakozóban.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
A beruházásoknak köszönhetően új munkahelyek jönnek létre Magyarországon.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A rangsor figyelembe veszi a katonák létszámát, a hadsereg finanszírozását, a fegyverzet meglétét és az ország stratégiai helyzetét.
Repülőtéri dolgozók sztrájkjai, csomagkezelési fennakadások és új uniós határellenőrzések nehezítik a karácsonyi utazást: több országban akár órákig tartó késésekre is fel kell készülni.
Az összeggel kárpátaljai gyermekeket segítenek.
