680 milliárd forintot vesztettünk az uniós forrásokból, de ez most egyáltalán nem jelent rosszat

Mindössze két hónap alatt mintegy 580 milliárd forinttal csökkent a még le nem hívott uniós források összege. A hétvégén felálló új magyar kormány határozott szándéka, hogy mind a 17 milliárd euró befagyasztott forrást hazahozza Magyarországra, jelentős részét már idén kellene. Ugyanakkor, míg a kampányban a 390 feletti euró-forint árfolyamnál (pontosan két hónapja 393 volt a jegyzés) ez az összeg még 6681 milliárd forintot jelentett, a ma négyéves csúcsára erősödő forintárfolyam miatt már csak 6103 milliárd forintot. 

Így hat az uniós forrásokra a forint

„Az elmúlt napokban tapasztalható forinterősödés nem egyetlen okra vezethető vissza. A forint euróval szembeni árfolyama jelen sorok írásakor 359,2-en áll, ami közel 4 éves csúcsot jelent – talán ha egy másik fontos szintet akarok kiemelni, akkor azt mondom, hogy az orosz-ukrán háború kitörése előtt 355 volt az euró-forint árfolyam, amitől a mostani szint nincs messze” – kezdte a Mandinernek Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. 

Mint kiemelte: 

Rámutatott: a nemzetközi okok között előkelő helyen szerepel az iráni konfliktus éppen aktuális alakulása, ami eddig is jelentős mozgásokat okozott az árfolyamban és most is így tesz. Trump elnök az elmúlt napokban egy lehetséges iráni békéről beszélt, amit a piacok kedvezően fogadtak: az olaj ára a héten járt 115 dollár körül is, ami egy magas szint még az elmúlt hónapok fényében is, most azonban 106 dollárra csökkent a kedvező hírek eredményeként. Ez egyfelől javítja a folyó fizetési mérleg várható egyenlegét, ami erősíti a forintot, másrészt pedig a feltörekvő valuták pozícióját rontja, így például a zloty is erősödött az euróval szemben. A kedvezőbb háborús hírek jellemzően gyengítik a dollárt, ami pedig a forintot hagyományosan erősíti – ezt is látjuk a mostani adatokban.

A forint viszont erősödött a zlotyval szemben is – az elmúlt egy hétben nagyjából 1 százalékot, azaz a forint erősödése mögött állnak belföldi tényezők is. Ezek egyike a jegybank múlt keddi kamatdöntése és kommunikációja. Bár az infláció alacsony és a forint is erős, a kamatot nem csökkentették – ez egyébként az elszabadult energiaárak és az ebből fakadó inflációgyorsulás miatt nem is volt várható. Szintén hozzájárul a forint erősödéséhez az új kormánnyal szembeni piaci bizalom, az uniós források várt hazahozatala, illetve egy piacbarátabb, a piaci versenyt jobban elősegítő várt gazdaságpolitika. 

Kérdésünkre, hogy az erős forint befolyásolja-e az uniós források összegét, Regős Gábor úgy fogalmazott: 

„Egyrészt most ami lényeges, az az, hogy egyáltalán hozzáférjünk ezekhez a forrásokhoz, amely hozzáférés önmagában erősíti a forintot, hiszen euró áramlik be az országba, amelyet aztán részben forintra lehet váltani. Amiért azt mondom, hogy nem igazán, annak két oka van. 

• Egyrészt nem a pár százalékos forinterősödés fogja meghatározni az uniós források értékét, hanem hogy ezeket mennyire hatékonyan tudjuk elkölteni vagy egyáltalán hozzá tudunk-e férni. 
• Másrészt az uniós források felhasználásának is természetszerűleg van egy importigénye – például ha egy kkv arra kap támogatást, hogy vegyen egy új gépet, az jellemzően importból fog származni, aminél a kiadás ugyanúgy euróban keletkezik, tehát nem befolyásolja az árfolyam változása”

 – mondta. 

A gyenge vagy az erős forint a jó?

Míg korábban többekben élt az a tévképzet, hogy a gyenge forint jó a gazdaságnak, az élet ezt a magas inflációval és az ebből fakadó recesszióval, illetve költségvetési problémákkal megcáfolta. Regős Gábor aláhúzta: az erős és a gyenge forintnak is vannak előnyei és hátrányai, ami talán fontos, hogy se túl gyenge, se túl erős ne legyen az árfolyam. Az elmúlt években azt szokhattuk meg, hogy azok nyernek, akiknek jó a gyenge forint, ezek pedig elsősorban az exportáló nagyvállalatok. Számukra a forint gyengítése ajándék volt: a forintban meghatározott bérköltség olcsóbb volt euróban számítva. 

Jó viszont az infláció és a kkv-k szempontjából az erős forint. A kkv-k esetében jellemzőbb a forintban való értékesítés és az euróban történő import – így az importjuk relatíve olcsóbbá válik. Az infláció szempontjából szintén nem mindegy az árfolyam. Az erős forintnak nagy szerepe van a mostani alacsony inflációs környezet kialakulásában, és ez segíthet enyhíteni az energiaárak emelkedése miatt várhatóan kialakuló inflációs nyomást is.

Összességében tehát fontos hangsúlyozni, hogy nem ezen múlik a gazdaság sikere vagy kudarca, de vannak hátrányai a túl erős és a túl gyenge árfolyamnak is – az elmúlt években sajnos inkább az utóbbit tapasztaltuk meg.

A befektetéseknél is fontos kérdés

Az erős forint bizonyos mértékben befolyásolja a külföldön dolgozó magyarok hazautalásait is. 2024-ben már több mint félmilliárd eurót küldtek haza kint dolgozó rokonok az itt élő családoknak, ez a GDP-nek is jelentős hányada. Azóta feltehetően ez az összeg még tovább nőtt, de csak ezt alapul véve is 17 milliárd forinttal kevesebbet ér most a hazautalt pénz, mint márciusban. 

Regős Gábor ugyanakkor jelezte, nem a hazautalt pénzek forintban számított értéke miatt kell aggódni elsősorban – 

„Ami érdekes inkább, az a befektetések kérdése. Az elmúlt évek forintgyengülése során megszokhattuk, hogy érdemes euróban vagy dollárban denominált eszközökbe fektetni, hiszen ezek hozama a forintgyengülés miatt sokszor magasabb volt. Ez ahhoz vezetett, hogy a magyar háztartások megtakarításai külföldre áramlottak, ami egyrészt tovább gyengítette a forintot, másrészt a hazai tőkepiacról a forrásokat külföldre allokálta. Az erősebb forint nyomán a hazai eszközök hozamelőnybe kerültek, így azok jártak, járnak jól, akik forintban takarítottak meg inkább. Ez abból a szempontból fontos, hogy a jegybank célul tűzte ki a forintba vetett bizalom erősödését, ami azt is jelenti, hogy jobban megérje forintban befektetni, ami pedig végső soron alacsonyabb hazai hozamkörnyezethez vezet, olcsóbbá téve az államadósság finanszírozását” – tette hozzá. 

Nyitókép: MTI/AP pool/Geert Vanden Wijngaert