Mindössze négy olyan ország van hazánkon kívül, amely tizenharmadik és tizennegyedik nyugdíjat is ad az arra jogosultaknak. Magyarország idéntől kezdte el bevezetni fokozatosan a plusz nyugdíjat, amelynek első negyedhavi részletét februárban vehették kézhez az idősek.
Megbecsülés az időseknek – ezzel a céllal vezette be Magyarország az idei évtől a 14. havi nyugdíjat. A 2010-es évek előtt elvett tizenharmadik havi nyugdíjat előbb 2021-ben sikerült visszaállítani. Ez fokozatos bevezetés volt, azaz évente egy-egy újabb negyed részlettel több érkezett az idősek számlájára, 2024-től pedig már teljes egészében jár minden jogosultnak.
Bár Magyarországon évente emelkedik a nyugdíjak értéke az inflációhoz igazítva, ahhoz, hogy a nyugdíjasok ne szakadjanak le a bérekhez képest, extra juttatásra is szükség van, így 2026-tól elkezdték bevezetni a tizennegyedik havi nyugdíjat is. Ennek első negyedhavi részletét idén február közepén kapták meg az arra jogosultak.
Ezt is ajánljuk a témában
Február 12-én kapták meg a tizenharmadik havi nyugdíjat a jogosultak. A kormány idén elkezdi bevezetni a tizennegyedik havi nyugdíjat is, ennek első részletét egy nappal később utalja a kincstár.
A juttatás a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2,4 millió honfitársunkat érinti, hivatalosan azokat, akik 2025 legalább egy napján, valamint 2026 februárjában öregségi nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, szülői nyugdíjban vagy mezőgazdasági járadékban részesültek. Ha a jogosultnak több, a felsoroltak szerinti ellátás jár, akkor a tizenharmadik havi nyugdíjat juttatásonként kell kifizetni.
Az ez évi 3,6 százalékos inflációkövető emelésnek köszönhetően az átlagos nyugdíj 260 ezer forint. Ennek kétszeresét kapja tehát kézhez csütörtökön egy átlagnyugdíjas. Pénteken pedig, az átlagösszeg negyedével számolva, 65 ezer forint érkezik a számlákra.
Ezt is ajánljuk a témában
Kiderült, mire számíthatnak a nyugdíjasok.
Így tehát a teljes februári utalás átlagosan 585 ezer forint minden nyugdíjasnak.
Azaz egy átlagnyugdíjasnak a 13. és már a 14. havi nyugdíjjal együtt gyakorlatilag tíz százalékkal nő a havi jövedelme, ha elosztjuk a februári juttatást egész évre nézve. Ráadásul, mivel sokan egyből felveszik a nyugdíjukat akkor is, ha nem postán kapják, nekik jó hír, hogy február 1-jétől a bankautomatákból már havi 300 ezer forintot lehet ingyenesen felvenni.
A tizenharmadik és tizennegyedik nyugdíj azért is különleges, mert ilyen tényleg alig néhány országban van. Európában, Magyarországon kívül mindössze hat államban ismerik a 13. havi nyugdíj intézményét: Lengyelországban, Ausztriában, Portugáliában, Spanyolországban és Szlovákiában található ilyen, Svájcban pedig épp 2026-tól vezetik be a plusz nyugdíjat.
Noha Szlovákia is tervezi a magyar mintára kibővíteni a juttatást a 14. havi nyugdíjjal, egyelőre még csak a kormányzati szándék született meg, konkrét törvényt nem hoztak rá, ahogy Svájcban is csak a 13. havival foglalkoznak egyelőre, amit idén decemberben utalnak majd várhatóan az idősek jövedelmi helyzetének javítására.
Tizennegyedik havi nyugdíj tehát így mindössze négy másik országban van:
Magyarország tehát egy igen szűk, mindössze öt országot tartalmazó európai elithez csatlakozott ezzel.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány cikke szerint
Noha nem teljes havi juttatásnak felel meg, így nem is hívható 13. vagy 14. havi nyugdíjnak, de karácsony előtt nyújtanak még plusz juttatást Belgiumban, Svédországban és Cipruson is.
Bár sokan megkérdőjelezték, hogy elbírja-e a büdzsé az extra kiadást, azzal nem számoltak, hogy a 14. havi nyugdíjra kifizetett forintok jó része visszavándorol a gazdaságba, onnan pedig végül az államkasszába. A plusz nyugdíj ugyanis jelentős pozitív hatással van a nyugdíjasok vásárlóerejére. A jogosultak nagy része a plusz összeget nem takarékoskodásra, hanem élelmiszerre, gyógyszerre és lakhatási költségekre költi, ami közvetlenül élénkíti a belső fogyasztást és a gazdasági keresletet. A megnövekedett fogyasztás rövid távon élénkíti a GDP-t és az áruforgalmat. A 14. havi nyugdíj folyósításának tehát éppen az lehetne a magyarázó ereje, hogy a fogyasztáson keresztül lendületet visz a gazdaságba.
„A szuvereintás jobb üzlet” – jelentette ki a Nézőpont Intézet vezetője.
Hazánk az európai autóipar Bajnokok Ligájában szerepelhet.
Megalakult az Egyeztető Törzs.
A régióban alig akad vetélytársa Magyarországnak az ÁFA-beszedési arányban, de még Németországot is előzzük. A magyarok fizetési hajlandósága kiemelkedő a kontinensen, annak ellenére is, hogy az ellenzék állandóan Európa-bajnok adóról beszél Magyarországon.
A kormány megerősítette a kritikus energetikai infrastruktúra védelmét a drónfenyegetésre tekintettel.
A Néppárt nekiment Magyaroszágnak a vétó miatt, de az, hogy egy nem uniós ország blokkolja két tagország energiaellátását, nem zavarja.
Az ideiglenes válságintézkedések állandó hatáskörbővítéssé szilárdultak az Európai Unióban.
Újra felértékelődött a személyes és a politikai barátság szerepe.
„Ők zárták el közösen, most nyissák meg újra!”
