Kiderült az igazság: a nyugati bérlők fáznak, a magyar tulajdonosok felújítanak – íme a bizonyíték.
Ha valaki ma, 2026 elején autóba ül, és tesz egy kört a magyar vidéken, egészen más képet lát, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt. Ahol korábban málló vakolatú Kádár-kockák és szürke, korszerűtlen házsorok jellemezték az utcaképet, ott ma állványerdők, új tetők és a háztetőkön csillogó napelemek jelzik a változást. Ez nem a véletlen műve, és nem is valamiféle spontán gazdasági csoda. A Kontextus Cash Talk legfrissebb adásában Panyi Miklós miniszterhelyettes és Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó rávilágított: az országban egy csendes, de elemi erejű forradalom zajlott le az elmúlt években, amelynek eredményeként közel hárommillió magyar otthona újult meg.
A számok egészen mellbevágóak, mégis keveset beszélünk róluk. Panyi Miklós a műsorban összesítette az elmúlt hat év mérlegét:
ha összeadjuk a COVID-19 alatti nagy felújítási programot, a Falusi CSOK keretében végzett korszerűsítéseket és a tavaly, 2025-ben indított vidéki otthonfelújítási program számait, akkor mintegy ötszázezer háztartásról beszélünk.
Ez nem statisztikai hibahatár, ez a teljes magyar lakásállomány több mint tíz százaléka. Félmillió család, ahol kicserélték az ablakot, szigetelték a homlokzatot, a vizes falakat, tetőt, padlózatot, vagy modernizálták a fűtést.
De miért is forradalmi ez? Azért, mert miközben Brüsszelben a „Green Deal” és a különböző klímacélok mentén évek óta gyártják a PowerPoint-prezentációkat és a betarthatatlan direktívákat a lakásállomány zöldítéséről, addig Magyarországon ez a gyakorlatban meg is történik – csak éppen nem úgy, ahogy azt az uniós bürokraták elképzelték. Szalai Piroska a műsorban egy olyan adatot citált, ami feketén-fehéren bizonyítja a magyar modell sikerét:
a 16 év feletti magyar lakosság 35 százaléka él olyan ingatlanban, ahol az elmúlt öt évben energetikai korszerűsítés történt. Ezzel szemben az uniós átlag mindössze 25 százalék.
A különbség oka a tulajdonosi szemléletben keresendő. A Nyugaton favorizált bérleti rendszerben ugyanis senki nem érdekelt a felújításban. A bérlő nem költ más tulajdonára, a befektető pedig nem költ rá, amíg így is ki tudja adni. Ezzel szemben a magyar vidéken a „saját” varázsa működik. Ha a ház az enyém, akkor érdemes leszigetelni, mert az én rezsim csökken, és az én gyerekeimnek lesz melegebb, egészségesebb a lakóhelye. A magyar kormány ezt ismerte fel, amikor a támogatásokat nem intézményeknek, hanem közvetlenül a családoknak adta.
A Falusi CSOK különösen érdekes eleme ennek a történetnek. Panyi Miklós emlékeztetett: ez a konstrukció nemcsak új házak építésére, hanem a meglévő, sokszor rossz állapotú vidéki ingatlanok megvásárlására és azonnali felújítására is lehetőséget ad. Ez a duplacsavar az, ami életet lehelt a kistelepülések ingatlanpiacába. Nem kell új lakóparkokat felhúzni a falu szélén, ha a meglévő, karakteres házakat modernizáljuk.
Brüsszel persze fanyalog. Nekik nem tetszik, hogy a magyar állam a tulajdonszerzést támogatja a bérlés helyett, és nem tetszik a rezsicsökkentés sem, ami szintén védi a családokat. De a tények makacs dolgok:
a magyar otthonok energetikai állapota gyorsabb ütemben javul, mint a „mintatanuló” nyugati államokban.
A napelemek terjedése, a nyílászárócserék tömege azt mutatja, hogy ha az emberek kapnak egy kis segítséget és biztonságot, maguktól is a fenntarthatóság felé mozdulnak.
2026-ban tehát elmondhatjuk: a magyar vidék nem lemarad, hanem épphogy előz. Míg máshol lakhatási válságról és energiaszegénységről cikkeznek a lapok, nálunk félmillió család élvezheti a felújított otthon melegét. Ez az a csendes építkezés, ami talán nem látszik a brüsszeli üvegpalotákból, de annál inkább érezhető a magyar falvakban.
Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A Tisza Párt azt a mítoszt sulykolja legelkötelezettebb szimpatizánsainak, amely szerint a Fidesz-KDNP csalásra készül.
Brutális jóslat látott napvilágot. Kovács András írása.
Nyíltan elmondta a rapper, mi számít igazán az életben.
A Tisza Párt már többször is igent mondott az Európai Parlamentben a brüsszeli migrációs politikának.
„Az ukrajnai béke kulcsa nem Moszkvában vagy Kijevben van, hanem Brüsszelben” – nyilatkozott a miniszterelnök Mórahalmon.
Ami sok, az sok.
Joey Mannarino amerikai konzervatív politikai aktivista is arról ír, hogy az Európai Bizottság 2023 óta több európai választásba is beavatkozott, most pedig Magyarország következik.
Kim Dracula pedig az összes létező műfajt egybesűrítette.
