Nem véletlen, hogy Brüsszel most minden erejét, erőforrását és cselszövési potenciálját a magyar nemzeti szuverenista kormány megdöntésére mozgósítja és koncentrálja nem kevés ukrán segítséggel. Szomorú, hogy ehhez a tervhez Magyarországon is találtak szövetségeseket maguknak a Tisza Párt politikusainak személyében. „Az idő igaz, s eldönti, ami nem az” – mondja Petőfi. Április 12-én minden eldől, hiszen 50 nap múlva választ az ország. Azonban a lepel már korábban lehullt.
Bár a Tisza Párt már jóval a kampány előtt kijelentette, hogy nem fogják elmondani mire készülnek (mert akkor megbuknának), a tettek nem hazudnak: a bajor fővárosban tiszta, világos képet kaphattunk arról, miből áll össze a brüsszeli terv, kik alkotják, kik a bábok és kik a bábmesterek.
A politika ege a múlt héten München felett sötétlett, a viharfelhők pedig Magyarország felé tartanak.
Magyar Péter, a Tisza Párt vezére széles mosollyal vette át a parancsokat Merz kancellártól és Donald Tusk lengyel miniszterelnöktől, az európai politika két legnagyobb háborús hergelőjétől (kivételesen nem Manfred Webertől, aki pedig hergelésben szintén dobogós helyen áll). Teljesen világosak az elvárásaik a Tisza Párttal szemben: Magyarországot és Európát bele kell tolni a háborúba, Ukrajnát be kell hozni az Európai Unióba, a magyar emberek pénzét Ukrajnába kell küldeni, az orosz energiahordozókról pedig le kell válni. Ennek gyakorta hangot is adnak: Tusk külügyminisztere például nyíltan támogatja, hogy az ukránok megsemmisítsék a Magyarország és Közép-Európa kőolaj-ellátását biztosító Barátság kőolajvezetéket, míg a német kancellár müncheni beszédében kijelentette, hogy
el kell hárítani az akadályokat az Európai Unió bővítése elől, és erre az áprilisi magyar választásokat követően új stratégiát kell kidolgozni”.