Orbán móresre tanította Von der Leyent: megmutatta neki, mire képesek a magyarok (VIDEÓ)

„A szuvereintás jobb üzlet” – jelentette ki a Nézőpont Intézet vezetője.

A veszély nagyobb, mint gondolnánk: hazánk keresztény civilizációs alapzatát is fenyegeti a Brüsszelből vezérelt ármány.

A brüsszeli bürokráciának sietős lett a dolga, szorít az idejük. Az Atlanti-óceán túlpartjáról világrendszerváltás közeleg.
Mindeközben a 2025-ös évet a Patrióták Európáért politikai családja nyerte, amely hónapról hónapra erősödik nemcsak az Európai Parlamentben, hanem a kontinensen is.
A békéhez és a józan észhez való visszatérés vágya tölti meg a levegőt Európa-szerte. Itt a lázadás ideje! Brüsszel azonban csökönyösen ragaszkodik háborús terveihez, a bürokraták megrögzötten háborúba akarják vezetni a közösséget egy atomhatalom ellen. Ahhoz, hogy ez az őrület elszabaduljon, az Európai Unió gyenge, de erőszakos vezetésének szüksége van egy feltartott kezű, megalkuvó, kívülről irányítható, önfeladó Magyarországra. Egy olyan kormányra, amely nem áll ellent a háborús pszichózisnak. Ez a 2026-os év legnagyobb politikai játszmája: ledönteni az utolsó bástyát, amely eddig mindig képes volt visszaterelni Európát a józan ész útjára és megmenteni az Uniót a bürokraták lázálmaitól. „Ez a vár most az ország”, Magyarország ma Európa.

Nem véletlen, hogy Brüsszel most minden erejét, erőforrását és cselszövési potenciálját a magyar nemzeti szuverenista kormány megdöntésére mozgósítja és koncentrálja nem kevés ukrán segítséggel. Szomorú, hogy ehhez a tervhez Magyarországon is találtak szövetségeseket maguknak a Tisza Párt politikusainak személyében. „Az idő igaz, s eldönti, ami nem az” – mondja Petőfi. Április 12-én minden eldől, hiszen 50 nap múlva választ az ország. Azonban a lepel már korábban lehullt.
Bár a Tisza Párt már jóval a kampány előtt kijelentette, hogy nem fogják elmondani mire készülnek (mert akkor megbuknának), a tettek nem hazudnak: a bajor fővárosban tiszta, világos képet kaphattunk arról, miből áll össze a brüsszeli terv, kik alkotják, kik a bábok és kik a bábmesterek.
A politika ege a múlt héten München felett sötétlett, a viharfelhők pedig Magyarország felé tartanak.
Magyar Péter, a Tisza Párt vezére széles mosollyal vette át a parancsokat Merz kancellártól és Donald Tusk lengyel miniszterelnöktől, az európai politika két legnagyobb háborús hergelőjétől (kivételesen nem Manfred Webertől, aki pedig hergelésben szintén dobogós helyen áll). Teljesen világosak az elvárásaik a Tisza Párttal szemben: Magyarországot és Európát bele kell tolni a háborúba, Ukrajnát be kell hozni az Európai Unióba, a magyar emberek pénzét Ukrajnába kell küldeni, az orosz energiahordozókról pedig le kell válni. Ennek gyakorta hangot is adnak: Tusk külügyminisztere például nyíltan támogatja, hogy az ukránok megsemmisítsék a Magyarország és Közép-Európa kőolaj-ellátását biztosító Barátság kőolajvezetéket, míg a német kancellár müncheni beszédében kijelentette, hogy
el kell hárítani az akadályokat az Európai Unió bővítése elől, és erre az áprilisi magyar választásokat követően új stratégiát kell kidolgozni”.
Mi több: Donald Tusk Magyar Péterrel való találkozását azzal kommentálta, hogy Budapest végre olyan akar lenni, mint Varsó. De itt álljunk is meg egy szóra. Milyen is ma a Donald Tusk által vezetett Lengyelország? Nemrégiben volt szerencsém a Patrióta pártcsalád delegációjával egy tényfeltáró körút keretében megvizsgálni a lengyel helyzetet testközelből, ami aggasztóbb, mint azt bárki gondolná.
Tuskék bosszúhadjáratot és koncepciós pereket indítottak közszolgák ellen, a lengyel jogállamiság helyreállítása álnéven annak porba tiprása és szelektív értelmezése valósul meg, brüsszeli támogatással.
A kettős mérce újabb felháborító esete például az, ahogyan a lengyel Alkotmánybíróság döntéseit a kormány teljesen figyelmen kívül hagyja, ezzel lebontva a fékek és ellensúlyok rendszerét, amihez ráadásul már az Európai Unió Bírósága is asszisztál. A közmédiát és az ügyészséget brutális módszerekkel vették át, sok esetben nyers erőszakkal, karhatalmi beavatkozással. Jogellenes elbocsátások sorozata történt a hivatásrendeknél Tusk 2023-as újbóli kormányra kerülése óta. A bírák vegzálása folyamatos: 2025 áprilisában a Tusk-kormány bejelentette, hogy 430 bírót távolít el, és további 1200-at lefokoz, akiket az előző kormányzat idején neveztek ki.
A magyar válasz Tusk vágyálmára nem lehet más, mint hogy: köszönjük, NEM! Erre a varsói gyorsra bizony nem fogunk felülni!
A brüsszeli parancsot Merz és Tusk tolmácsolták, a Tisza Párt pedig bosszú-és hatalomvágyból kész is teljesíteni azt. Nem elég, hogy az ország szuverenitásával felelőtlenül kupeckednek, de olyan megszorításokra készülnek a hatalomért cserébe, ami példátlan lenne a magyar történelemben és kegyetlenül megsarcolná a hazánk keresztény talapzatát adó intézményrendszert is. A Tisza Párt 1300 milliárd forintos megszorító csomagja az egyházak állami támogatását több mint 40 százalékkal csökkentené. Ez évente csaknem 300 milliárd forintos elvonást jelentene az egyházaktól, ami több száz óvoda, iskola, idősotthon és szociális intézmény működését sodorná végveszélybe.
A rombolás elképzelhetetlen mértékű lenne: az országban nagyságrendileg 500 olyan település van, ahol az ilyen jellegű ellátások döntő többségét egyházi fenntartású intézmények biztosítják, tehát a Tisza Párt megszorítási tervei az ország valamennyi térségét hátrányosan érintenék.
Ennek a forrásmegvonásnak a hatásai begyűrűznének a helyi közösségek és háztartások mindennapjaiba is, ezzel szétzúzva keresztény alapokon nyugvó társadalmunk szövetét.
Ezért is indítottunk a KDNP-vel petíciót az egyházak védelmében, hogy megvédjük a mindennapjainkat, megvédjük hazánk civilizációs alapját adó keresztény közösségeinket. Fontos, hogy egyenes üzenetet küldjünk a Tisza Pártnak, Brüsszelnek és a háború vámszedőinek: el a kezekkel a magyar egyházaktól! „Mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.” (Zsid. 10:39)
Április 12-én sem fogunk meghátrálni. A keresztény Európa utolsó védőbástyáját megvédjük, kimaradunk a háborúból és utána patrióta szövetségeseinkkel karöltve visszavezetjük az Európai Uniót az egymást kölcsönösen tisztelő szuverén nemzetállamok Európájához, ahol a béke és biztonság nem kiváltság, hanem alapvetés. Ez a mi magyar és egyben európai utunk!
Nyitókép: ANATOLII STEPANOV / AFP