Brüsszelben hitetlenkednek: harmadikok lettünk egy listán, amitől a Nyugat még mindig csak álmodozik

Míg Nyugat-Európa jelentős részén a demográfiai mutatókat leginkább a migrációval próbálják kozmetikázni, Magyarország a saját útját járja – és a számok azt mutatják, hogy ez az út kifizetődő. A legfrissebb adatok nem csupán statisztikai sikerekről, hanem több százezer, végül mégis világra jött magyar gyermekről szólnak.

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a Cash Talk legutóbbi adásában rámutatott: 

Ez a szám nem csupán egy statisztikai adat, hanem kétszázezer sors, kétszázezer jövőbeli magyar felnőtt, akik a családtámogatási rendszer nélkül talán sosem születtek volna meg. Ez a változás alapjaiban írta felül azt a borúlátó jövőképet, amely a kétezres évek végét jellemezte.

A miniszter kiemelte, hogy Magyarország teljesítménye nemzetközi szinten is figyelemre méltó. Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy a világon tizenhat olyan országot azonosítottak, ahol az utóbbi időszakban emelkedett a termékenységi arányszám, és ebben az emelkedésben hazánk a harmadik helyen áll a világon. Az Európai Unión belül pedig még látványosabb az előrelépés: 

Van azonban egy döntő különbség a magyar és a nyugat-európai adatok között, amit a miniszter nem mulasztott el hangsúlyozni. Míg az Unió nagy részén minden negyedik szülés migrációs hátterű anyához köthető, addig Magyarországon ez az arány gyakorlatilag nulla. Hankó rámutatott, hogy ha a „honos” születési arányszámokat nézzük, Magyarország pozíciója még előkelőbb az európai rangsorban. Ez a tény alapjaiban cáfolja azt a Brüsszelben gyakran hangoztatott narratívát, miszerint a demográfiai télre és a munkaerőhiányra csak a bevándorlás lehet az üdvözítő megoldás.-as

Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó arra is rávilágított, hogy a magyar rendszer egyedülállósága a szerkezetében és a filozófiájában rejlik. Sokan kritizálják a kormányt azzal, hogy bizonyos szociális juttatások összege nem nőtt látványosan, de Szalai szerint ők számos juttatást nem vesznek figyelembe. „Vannak azok a juttatások, amiket mindenki a szociális kiadások sorára tesz be, mint a CSED, a GYED vagy a GYES, de a mi rendszerünk ennél sokkal többről szól” – magyarázta a szakértő. 

A tanácsadó szerint éppen ez az a plusz, amit a nemzetközi statisztikák gyakran szem elől tévesztenek, pedig ez a családok valódi anyagi biztonságának záloga.

A miniszter szerint a tét továbbra is óriási, és az eddigi eredményeket meg kell védeni. Hankó Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy egyetlen rossz politikai döntés, a támogatások visszanyesése vagy a korábbi segélyalapú szemlélet visszahozása pillanatok alatt romba dönthetné azt a bizalmi tőkét, amely a jelenlegi demográfiai fordulat mögött áll. Magyarország példája azonban már most bizonyítja: a konzervatív, munkaalapú családpolitika nem csupán elméleti vágyálom, hanem kőkemény társadalmi realitás, amely képes megfordítani a nemzethalál felé mutató folyamatokat. A kétszázezer „plusz” gyermek a bizonyíték arra, hogy van magyar jövő, ha azt nem idegen érdekek, hanem a magyar családok szuverenitása alapján szervezzük meg.

Nyitókép: JOHN THYS / AFP