A számok nem hazudnak: 1,8 millió magyar kapott olyat, amitől a Nyugat csak epekedve néz ránk

A politikai vitákban gyakran elhangzó vád, hogy a magyar kormány elhanyagolja a családok közvetlen támogatását, és a családi pótlék összege évek óta változatlan. Ez a narratíva azonban egy súlyos módszertani csúsztatásra épül: csak azt tekinti támogatásnak, amit az állam segélyként, közvetlen átutalással juttat el a háztartásokhoz, miközben nagyvonalúan elsiklik a családok zsebében hagyott jövedelmek felett. A Cash Talk legutóbbi adásában Szalai Piroska és Hankó Balázs rántották le a leplet erről a statisztikai bűvészmutatványról, rávilágítva a magyar modell lényegére: a munkaalapú családtámogatásra.

Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó szerint a baloldali kritikák alapja egyfajta „számviteli rövidlátás”. Mint kifejtette, az ellenzék szándékosan csak a költségvetés szociális kiadások sorát figyeli, ahol a CSED, a GYED és a GYES szerepel. „Azokat a pénzeket, amiket ott hagyunk a családoknál, és nem oda utalunk, azokat nem számolják bele, pedig ezek kedvezmények, adómentességek” – mutatott rá a főtanácsadó. Szalai Piroska hangsúlyozta, hogy az adókedvezmények és -mentességek rendszere ma már közel 1,8 millió embert érint közvetlenül, legyen szó a 30 év alatti anyák SZJA-mentességéről, a három vagy több gyermekesek életre szóló adómentességéről vagy a 25 év alattiak kedvezményéről. Ez a tömeges érintettség jelzi, hogy nem egy szűk réteg kiváltságáról, hanem a magyar társadalom gerincének megerősítéséről van szó.

A filozófiai különbség a „segély” és az „adókedvezmény” között nem csupán technikai kérdés. Hankó Balázs miniszter szerint ez egy világnézeti választás eredménye. A családi pótlék alanyi jogon jár, függetlenül attól, hogy a szülő kiveszi-e a részét a közös teherviselésből. Ezzel szemben a családi adókedvezmény a munkát és a gyermeknevelést kapcsolja össze. „A családi adókedvezménynél azt a családpolitikai fordulatot értük el, hogy a gyermekvállalás és a munkavállalás egyszerre erősödik” – fogalmazott a miniszter. A számok itt is önmagukért beszélnek: 2010 óta egymillió család élt az adókedvezmény lehetőségével, ami az elmúlt évtizedben 4400 milliárd forintnyi plusz jövedelmet jelentett a háztartásoknak.

A miniszter egy egyszerű, de kíméletlen matematikai összefüggésre is felhívta a figyelmet, válaszolva a családi pótlék megduplázását követelő hangokra. Hankó Balázs szerint a „matek” egyértelmű: ha valaki megduplázná vagy akár megháromszorozná a családi pótlékot, de mellette kivezetné a családi adókedvezményt – ahogy azt bizonyos ellenzéki tervek sugallják –, azzal valójában pénzt vonna el a családoktól. Az adókedvezmény révén ugyanis éves szinten nagyságrendekkel több marad a dolgozó szülőknél, mint amennyit egy emelt összegű segély jelentene.

A beszélgetésből kirajzolódott, hogy a magyar modell nem egyszerűen osztogat, hanem ösztönöz. Míg a korábbi, Bokros- vagy Gyurcsány-Bajnai fémjelezte korszakokban a válságkezelés első lépése a családi juttatások megnyirbálása volt, addig a jelenlegi rendszer a családok anyagi szuverenitására épít. Szalai Piroska emlékeztetett: a cél az, hogy a gyermekvállalás ne szegénységi többletkockázat, hanem a középosztálybeli felemelkedés eszköze legyen. Ehhez pedig nem több állami segélyre, hanem több munkára és a munka gyümölcsének helyben tartására van szükség. Ez a „láthatatlan” milliárdok valódi története, amely a statisztikai táblázatok helyett a magyar családok bankszámláin és mindennapi biztonságában köszön vissza.

Nyitókép: Ferenc ISZA / AFP