Nem véletlenül beszél hadüzenetről Orbán Viktor az orosz vagyon befagyasztása kapcsán

Az orosz vagyon befagyasztásáról szóló brüsszeli vita hátteréről írt részletes elemzést a Világgazdaság, emlékeztetve, hogy az uniós tervre reagálva az oroszok pert indítottak és visszavágásra készülnek. Ennek részletei még nem ismertek, viszont bizonnyal kulcsszerep jut a „barátságtalan államok” Oroszországban nyitott úgynevezett C-számláinak. Köztük van Magyarország is. Ezért is van jelentősége annak, hogy Orbán Viktor hadüzenetnek értékelte a brüsszeli tervet.    

A C-számlákat 2022-ben, a háború kitörésének évében hozták létre, a „barátságtalan államok” pénzei kerültek ezekre. Ebben a tekintetben ezek közé sorolták Magyarországot is, mert az Oroszországra záporozó nyugati szankciókról szóló döntésekből Budapest sem tudott kimaradni. 

Ahogy a cikk kifejti, Oroszországnak vannak saját hatáskörében is olyan eszközei, amelyeket megtorlásként bevethet: az uniós tagállamoknak annak ellenére is maradt orosz iurisdictio alatt vagyona, hogy az ukrajnai háború majd négy évvel ezelőtti kitörése után a nyugati vállalatok zöme elhagyta az országot.

Ebben a kérdésben érdemes áttekinteni az orosz vagyon ügyét: itt az látszik, hogy az erről szóló brüsszeli javaslat – amelyet a közvetlen fenyegetést viselő Belgium ellenében is áterőszakolnának – tükrözi Von der Leyenék valódi szándékát. A többi csak a ködfüggöny: 

kikerülhetetlen újabb tétet helyezve az asztalra, és húsba vágóan érdekeltté téve az uniós tagállamok gazdaságait az oroszok vereségében.

Az EU oldalán: az orosz vagyont úgy vennék el, hogy – leszerelendő a belgák félelmét, hogy végül nekik kell helytállni a jogilag rendkívül csúszós akcióért – az uniós tagállamok tennének mögé irgalmatlan méretű pénzügyi garanciákat: 80 ezermilliárd forintnyi összegről van szó. Ha végül mégis rosszul sülnének el a dolgok Ukrajnában, a kormányoknak óriási pénzt kellene beszedniük az adófizetőktől az Ukrajnában elpufogtatott és ellopott milliárdok fejében. Vagy valamilyen indokkal cserben hagyják a belgákat – akik pont ettől félnek.

Az oroszok oldalán: meg kell nyerniük a háborút, és akkor a békekötés részeként követelhetik vissza eltulajdonított vagyonukat, ha jogi követelésük nem is jár sikerrel, vagy az eljárások hosszúra nyúlnak. Közben persze rátehetik a kezüket az európaiak számukra elérhető vagyonára. 

A következtetés az, hogy

Amit pereskedéssel egyszer majd visszakaphat talán. A másik változat: majd eldöntik a kérdést a harctéren, jöjjön el a béke, amikor mindenki elérkezettnek látja az időt, azaz: majd egyszer.

Fotó: Alekszej Nyikolszkij/AFP