Össztűz zúdult Brüsszelre a bejelentés után: nemcsak a magyarok haragjával kell megküzdenie Von der Leyennek

Mint arról lapunk is beszámolt több cikkben: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Piotr Serafin, a bizottság költségvetési biztosa – furcsa mód egymástól külön, de mégis nagyjából egy időben – mutatta be az Európai Unió 2028 és 2034 közötti, következő hét éves ciklusra tervezett költségvetését. 

A többéves pénzügyi keretet (MFF) a politikusok próbálták ambiciózusnak, jobbító szándékúnak eladni, ám olyan sok részletnél lóg ki a lóláb, hogy az már mindenkinek szemet szúrt. 

Nem csoda, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is élből elutasította az egészet és inkább azt javasolta, hogy vonják vissza a tervezetet, amely Magyarországot több szempontból is jelentősen sújtaná. 

Elsősorban maga az Európai Parlament részéről, amelytől azt kifogásolják, hogy azzal, hogy a 27 tagállamnak fenntartott fiókokba sorolnának át tételeket az úgynevezett nemzeti és regionális partnerségek nevű fejezeten keresztül, összesen 865 milliárd eurót, úgy az EP kontrollja szerintük csorbul. 

A Portfolio.hu cikke szerint Siegfried Mureșan román néppárti képviselő – aki társjegyzője volt egy májusban elfogadott javaslatnak, amelyben már előre kifogásolták az eljárást – máris kérdőre vonta a tervezetet ismertető Serafint.

 Semmilyen előzetes tájékoztatót nem kaptak ugyanis, sőt a bizottsági ülésre sem juttattak el hozzájuk hivatalos dokumentumokat. Mureșan három főbb kritikát fogalmazott meg. Szerinte

1. a hagyományos agrár- és kohéziós politika átcsomagolásával elveszik a már biztos jogalap, így nem látni garanciát, hogy ezek a támogatások továbbra is az európai polgárokhoz jutnának.
2. Újfent elutasította a nemzeti borítékok ötletét, mivel szerinte ez ahhoz vezet, hogy a tagállamok csak a saját érdekeiknek megfelelően akarják majd összealkudni a források pontosabb összetételét, pedig az uniós pénzekkel elsősorban a szövetséget kell támogatni, nem pedig nemzeti kormányokat finanszírozni.
3. Harmadrészt pedig arra hivatkozott, hogy ha a Covid-járvány kapcsán felvett Helyreállítási Alap hozzájárulását nézzük, akkor már az előző ciklus is 2000 milliárd körüli volt, ergo azzal, hogy ekkora összegnél állt meg megint az EU, azt jelenti, hogy valójában kevesebb lesz a forrás az új ciklusra, hiszen 2028-tól el kell kezdeni fizetni a kölcsön kamatait, így kategorikusan csak kevesebb maradhat az új prioritásokra.

Ez utóbbit egyébként von der Leyen tájékoztatása szerint büdzsén kívüli forrásokból tervezik fedezni. Az EB titkolózása ugyanakkor várhatóan éket ver majd a két uniós szerv közé. 

Nyitókép: Jean-Christophe Verhaegen / AFP