Demográfiai fordulat Magyarországon

Vajon sikeresek voltak a kormányzati intézkedések a népességfogyás megállítására? Erről beszélgettek a szakértők.

Az áprilisi termékenységi visszaesés nem volt meglepetés – éppúgy, ahogy a májusi emelkedés is borítékolható. A kérdés már csak az: beigazolódik-e a szezonális trendekbe vetett bizalom? És vajon azok, akik ma még az alacsony születésszám miatt aggódnak, fognak-e a következő hónapokban örömódákat zengeni? Sebestyén Géza írása.
Egy közszájon forgó, ám – a többihez hasonlóan nem igazán dokumentált – legenda szerint Churchill egyszer egy New York-i szállodában iszonyú balhét csapott, mert a lakosztálya szerinte hideg, kicsi és sötét volt. Miután emberei felvilágosították, hogy rossz szobába ment be – a pazar lakosztály, amely jéghideg pezsgővel, bekészített szivarokkal és egy egyedi fürdőkáddal várta, valójában a folyosó túloldalán volt –, a brit államférfi egy lélegzetvételnyi szünetet sem tartva tovább panaszkodott. Ezúttal ugyanis a folyosót találta túl szűknek.
Valószínűleg mindannyian ismerünk ilyen embereket. Ha süt a nap, akkor megsülnek, ha nem süt, akkor megfagynak. Ők azok, akiktől félve kérdezzük meg, hogy vannak. Ezen emberek egy része pedig minden januárban, májusban és novemberben különös figyelemmel szemléli a termékenységi ráta alakulását.
A termékenységi ráta ugyanis számos országban szezonális jellegű. Indiában például a gyermekek jellemzően július és október között születnek, mivel a fogantatás a hűvösebb, szárazabb – novembertől februárig tartó – időszakban gyakoribb. Japánban az április–május a legforgalmasabb időszak a szülészeteken, amit részben a születés időpontjának az iskolakezdéshez való igazítása, részben pedig az időjárási tényezők magyaráznak.
Ezt is ajánljuk a témában
Vajon sikeresek voltak a kormányzati intézkedések a népességfogyás megállítására? Erről beszélgettek a szakértők.
Az Egyesült Államokban pedig a júliustól szeptemberig tartó időszak hozza a legtöbb gyermekáldást, mivel a nyugodtabb téli hónapok kedveznek a párok együttlétének.
A magyarországi születésszámok ugyancsak erős szezonalitást mutatnak. Az elmúlt öt évben például minden egyes áprilisban alacsonyabb volt a hazai termékenységi mutató, mint az azt megelőző hónapban. Ugyanez igaz októberre és decemberre is.
Ezzel szemben a május–június–július hármas szinte kivétel nélkül növekvő termékenységi értékeket hozott. Az elmúlt öt év átlagában ebben a három hónapban
összesen 0,25-tel emelkedett a termékenységi arányszám az áprilisi értékhez képest – ráadásul egyetlen évben sem csökkent ebben az időszakban.
Az 1. ábra azt mutatja, hogyan alakult a magyar termékenységi ráta az elmúlt években (vastag narancssárga görbe), illetve hogyan alakult volna, ha teljes mértékben követte volna a 2021–2023-as időszak szezonális trendjeit (vékony, világossárga görbe).
Jól látható, hogy az elmúlt másfél év során a magyar termékenységi mutató szinte egy az egyben a korábbi szezonális mintázatnak megfelelően alakult. Szeptembertől áprilisig a korábbi években is csökkenő trendet figyelhettünk meg – és ez történt most is.
A nagy kérdés az, hogy a jövőben is a múltbeli trendek szerint alakul-e a születések száma, vagy a következő hónapokban eltér-e a megszokott mintától. Én egyértelműen az első forgatókönyv mellett teszem le a voksomat: véleményem szerint mostantól szeptemberig emelkedő trendet fog kirajzolni a magyar születési arányszám, amely akár az 1,5-es szintet is elérheti szeptemberre.
Ezt is ajánljuk a témában
Pedig hosszútávon jócskán visszahozza az „árát”.
A szerző az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
Nyitókép:THOMAS KIENZLE / AFP