Mikor születünk? – A magyar termékenység titkos naptára

Ha nem elég napos, az is baj

Egy közszájon forgó, ám – a többihez hasonlóan nem igazán dokumentált – legenda szerint Churchill egyszer egy New York-i szállodában iszonyú balhét csapott, mert a lakosztálya szerinte hideg, kicsi és sötét volt. Miután emberei felvilágosították, hogy rossz szobába ment be – a pazar lakosztály, amely jéghideg pezsgővel, bekészített szivarokkal és egy egyedi fürdőkáddal várta, valójában a folyosó túloldalán volt –, a brit államférfi egy lélegzetvételnyi szünetet sem tartva tovább panaszkodott. Ezúttal ugyanis a folyosót találta túl szűknek.

Valószínűleg mindannyian ismerünk ilyen embereket. Ha süt a nap, akkor megsülnek, ha nem süt, akkor megfagynak. Ők azok, akiktől félve kérdezzük meg, hogy vannak. Ezen emberek egy része pedig minden januárban, májusban és novemberben különös figyelemmel szemléli a termékenységi ráta alakulását.

Baby, One More Time – de mikor?

A termékenységi ráta ugyanis számos országban szezonális jellegű. Indiában például a gyermekek jellemzően július és október között születnek, mivel a fogantatás a hűvösebb, szárazabb – novembertől februárig tartó – időszakban gyakoribb. Japánban az április–május a legforgalmasabb időszak a szülészeteken, amit részben a születés időpontjának az iskolakezdéshez való igazítása, részben pedig az időjárási tényezők magyaráznak. 

A magyarországi születésszámok ugyancsak erős szezonalitást mutatnak. Az elmúlt öt évben például minden egyes áprilisban alacsonyabb volt a hazai termékenységi mutató, mint az azt megelőző hónapban. Ugyanez igaz októberre és decemberre is.

összesen 0,25-tel emelkedett a termékenységi arányszám az áprilisi értékhez képest – ráadásul egyetlen évben sem csökkent ebben az időszakban.

Vissza a jövőbe – a termékenységi rátával

Az 1. ábra azt mutatja, hogyan alakult a magyar termékenységi ráta az elmúlt években (vastag narancssárga görbe), illetve hogyan alakult volna, ha teljes mértékben követte volna a 2021–2023-as időszak szezonális trendjeit (vékony, világossárga görbe).

Jól látható, hogy az elmúlt másfél év során a magyar termékenységi mutató szinte egy az egyben a korábbi szezonális mintázatnak megfelelően alakult. Szeptembertől áprilisig a korábbi években is csökkenő trendet figyelhettünk meg – és ez történt most is.

A nagy kérdés az, hogy a jövőben is a múltbeli trendek szerint alakul-e a születések száma, vagy a következő hónapokban eltér-e a megszokott mintától. Én egyértelműen az első forgatókönyv mellett teszem le a voksomat: véleményem szerint mostantól szeptemberig emelkedő trendet fog kirajzolni a magyar születési arányszám, amely akár az 1,5-es szintet is elérheti szeptemberre.

A szerző az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

Nyitókép:THOMAS KIENZLE / AFP