Ennél csak 2020-ban volt rosszabb a helyzet, amikor a koronavírus-járvány miatt részben leállt a gazdaság, és a hitelfelvétel aránya elérte a kiadások 23,98 százalékát.
Tavaly a költségvetési hiány finanszírozására fordított hitelarány 21 százalék volt, így idén tovább romlott az államháztartás állapota.
Az elmúlt évek költségvetési adatai jól mutatják, hogy Románia eladósodása drámai ütemben növekszik.
2015-ben még csak a kormányzati kiadások 3,96 százalékát kellett hitelből fedezni, 2018-ban pedig 8,34 százalékot. 2019-re ez az arány már 13,14 százalékra emelkedett.
A 2020-as csúcs után a hitelfelvétel aránya csökkenni kezdett, 2023-ban az állami kiadások 14,75 százalékát tették ki.
Tavaly azonban ismét drasztikus növekedés történt, elsősorban az első Ciolacu-kormány közalkalmazotti béremelései és nyugdíjemelései miatt, amelyekhez nem társult pénzügyi fedezet.
Január 1. és március 31. között a bukaresti kormány összes kiadása 184,98 milliárd lej (körülbelül 14,5 ezer milliárd forint) volt, miközben a költségvetési hiány 43,66 milliárd lejre (körülbelül 3,42 ezer milliárd forint) rúgott.
A román GDP-arányos deficit március végén elérte a 2,28 százalékot, ami jelentősen rosszabb, mint a tavalyi év végi 8,65 százalékos hiány.
Az időközben felbomlott második Ciolacu-kormány célja az volt, hogy az idei évben 7 százalékra szorítsa le a költségvetési hiányt, ám ez megszorító intézkedések nélkül szinte lehetetlen.
Nyitókép: Daniel MIHAILESCU / AFP