Az RMDSZ ha félszívvel is, de Nicușor Dan támogatására buzdít. Kérdés, hogy a sokak által radikális globalistának tekintett jelölt mennyire tudja mozgósítani a magyarokat.
A romániai elnökválasztás második fordulójába végül be sem jutó Crin Antonescu, akit a magyar párt is támogatott, mindenki szerint messze volt az ideális jelölttől. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben politizáló, de az aktív politikai munkától régen visszavonult történész kompromisszumos megoldás volt. Bár a magyarok fegyelmezetten szavaztak a Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjére, részvételi hajlandóságuk számottevően kisebb volt a románokénál. A székely megyék 10-15 százalékkal elmaradtak az országos átlagtól, ami üzenet volt a magyar pártnak is.
Aki elment, az persze a kürtőskaláccsal és a kulturális autonómia lebegtetésével gesztust gyakorló közös jelöltre szavazott. A 85 százalékban magyar Hargita megyében például 74,6 százaléknyian, a 74 százaléknyi magyar lakosságú Kovásznában 62 százaléknyian voksoltak Antonescura, a többiek Nicușor Dan bukaresti főpolgármesterre szavaztak, elsősorban a liberális városi értelmiségiek.
Antonescu csak a magyar többségű és a jelentős magyar kisebbség lakta megyékben – a Székelyföld mellett Szatmár és Bihar megyében – tudott győzni. A második fordulóba végül befutó Dan viszont kizárólag Bukarestben és Kolozs megyében győzött. Mindenhol máshol a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje, George Simion tarolt.
Egyértelműen a protesthangulat emelte magasba a megsemmisített tavalyi elnökválasztáson a most az indulástól eltiltott Călin Georgescut, illetve kvázi utódjaként George Simiont. A protesthangulat a magyarokban is megvan, csak éppen a saját pártjukkal szemben. Voltak magyarok, akik oly módon kívánták büntetni az RMDSZ-t, hogy az úzvölgyi temetőt feldúló Simionra adták voksukat, ami még úgy is döbbenetes, hogy arányuk elenyésző volt. Sokkal jellemzőbb a párt által ajánlott közös aspiráns Antonescuval, majd most a magyar szempontból kisebbik rossznak számító Dannal szembeni felzúdulás.
Nicușor Dan eleddig még annyi gesztust sem tett a magyaroknak, mint Antonescu. Hogy tervez-e ilyet, kérdéses, de a hatékonysága mérsékelt lehet. Simiontól viszont számíthatunk arra, hogy megpróbálja leválasztani a magyarokat az RMDSZ-ről. Valami ilyesminek szánhatta azt a kijelentését is közvetlenül a választás után a BBC-nek adott interjújában, hogy „egy földön élünk (…) együtt kell kovácsolnunk a jövőt” a magyarokkal.
Ám a 2019-es úzvölgyi temetődúlás, a magyarellenes kijelentések, illetve a magyar iskolák felszámolására való felszólítás emlékezete élénken él a magyarokban. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök lapunkkal közölte: az AUR megerősödése veszélyt jelent a közösségre, hiszen „a programjában benne van a magyar iskolák vegyes iskolákká alakítása, az anyanyelvhasználat közigazgatás-beli visszaszorítása és az is, hogy az etnikai képviselet »bűn« a román nemzettel szemben”. Ha Simion megnyeri a második fordulót, akkor őszig kormányra emelheti az AUR-t, „hiszen az elnöknek vannak alkotmányos eszközei, hogy a saját pártját tegye kormánypárttá, ezt tette Klaus Iohannis és Traian Băsescu is”.
Kelemen Hunor szerint „Simion elnökként plusz az AUR kormányon egy brutális koktél lenne”.
Az RMDSZ így ha félszívvel is, de Nicușor Dan támogatására buzdít. Kérdés, hogy a sokak által radikális globalistának tekintett jelölt mennyire tudja mozgósítani a magyarokat. Viszont elmondható, hogy magyarként Simionra szavazni azért, hogy megbüntessék az RMDSZ-t, olyan, mint a nemrég
közkeletű feminista férfibüntető toposz, miszerint szívesebben találkoznának egy medvével az erdőben, mint egy férfival: üzenetnek megfelel, de csak addig, amíg nem kell valóban elszenvedni a következményeit.
Simion kimosakodna
George Simion, akit 2022-ben még gyakorlatilag kidobtak a spanyol Vox párt által szervezett madridi konzervatív találkozóról, kimosakodott pária mivoltából, olyannyira, hogy tavaly nemcsak sikerült felvetetnie magát az Európai Konzervatívok és Reformisták Pártjába, hanem idén januárban az alelnöke is lett. Első fordulós győzelméhez most Mateusz Morawiecki egykori lengyel miniszterelnök és Matteo Salvini olasz kormányfőhelyettes is gratulált. Mindezek miatt valószínűleg a magyar kormánynak is kezdenie kell valamit a helyzettel, ha Simion államfő lesz, vagy ami még rosszabb: ha a kormányt is sikerül a szélsőjobboldal kezébe adnia. Deák Dániel politikai elemző nemrég azt fejtegette, hogy ez esetben a magyar kormánynak nyomást kell gyakorolnia az Orbán Viktornak a tiszteletét rendszeresen kifejező George Simionra, hogy „megszelídítse”, mint akár a szlovák Robert Ficót, akár a szerb Aleksandar Vučićot sikerült. Ennek megvalósíthatósága azonban igencsak kérdéses.
Nyitókép: Kelemen Hunor bízott Crin Antonescu győzelmében
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A kormány civil és egyházi szervezetekkel összefogva 2019-ben példa nélküli esélyteremtő programot indított a háromszáz legszegényebb település felzárkóztatásáért. Az eredmények biztatók. Riportunk Nyírpilisről, ahová a Magyar Máltai Szeretetszolgálat meghívására jutottunk el.
– Tisztelt uram, ön süket vagy félkegyelmű? Miért kéri harmadjára is, hogy George Simion elnök úrral beszélhessen, mikor kétszer már tájékoztattuk, hogy az elnök neve Nicuşor Dan? Nem érti, hogy nem George Simion nyerte a választást? – Dehogynem, uram, értem én, de olyan jólesik hallani!
Kálnoky Boris szerint az Egyesült Királyságban és Németországban az embereket akár meg is büntethetik, ha az interneten a kormányról bírálóan vagy durván nyilatkoznak.
Nem múlt el emlékezetes pillanatok nélkül a keddi demonstráció.
Hiányzik a négyötödös többség.
Norvégiát egyre nagyobb szociális kiadások és munkaerőhiány jellemzi, ezért a kormány új stratégiákat kutat.
Május 29–30-án rendezi meg az Alapjogokért Központ Budapesten a negyedik CPAC Hungaryt, amely mára nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi jobboldal egyik legfontosabb éves rendezvényévé vált. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök, és minden évben érkeznek külföldi sztárelőadók, hogy a konzervatívok előtt álló kihívásokról beszéljenek. Melyek a konferencia legfontosabb céljai? Hol tart a jobboldali reneszánsz a világban? Hogyan alakultak a magyar–amerikai kapcsolatok az utóbbi időben? Fókuszban a CPAC.
Donald Trump hatalomra kerülése óta rekordsebességgel jöttek rendbe a magyar–amerikai kapcsolatok, s ez megágyaz a még ez évben várható nagy közös gazdasági csomagnak.
