Amerikában tojáshiány árnyékolja be a húsvéti ünnepet, ami azt jelzi, hogy a világ legjobb fehérjeforrásának tartott élelmiszer nem annyira alapvető, mint gondoljuk. Itthon szerencsére nem kell készlethiánytól tartani, de a tojástermelőkre nehezedő terhek miatt ez megváltozhat.
Húsvétkor és karácsonykor nő meg a legjobban a tojás iránti kereslet, e két ünnepünkön a hazai termelés mellett importra is szükség van a vásárlói igények kielégítéséhez. Magyarországon az egy főre jutó éves tojásfogyasztás 240 darab, a rendszerváltozáskor még jóval nagyobb, 300 darabos fogyasztást mértek. Mivel a tojás a legalacsonyabb áron, más termékekhez képest kisebb környezeti ártalommal előállítható és a legegészségesebb fehérjeforrás, szerepe felértékelődik, idehaza és világszerte is nő a kereslet iránta.
A tojás árát 2024 júliusa óta ismét főként a kereslet-kínálat és a nemzetközi árak határozzák meg, akkor szűnt meg a boltok azon kötelezettsége, hogy bizonyos termékek ára nem haladhatja meg a beszerzési árat. Ez év márciusában pedig a kormány bevezette az árrésstopot, amelynek értelmében a tojás fogyasztói ára legfeljebb 10 százalékkal haladhatja meg a csomagolóhelyi átvételi árat. Az árrésstop nemcsak megállította az utóbbi időben tapasztalt gyors áremelkedést, de átlagosan 10 százalékkal csökkentette is a tojás árát. Sőt, a következő hónapokban még olcsóbbá válhat a termék. Idén húsvétkor
a ketreces tartásból származó, közepes méretű tojás átlagára 85 és 95 forint között alakul, ami a 2023-as árszintnek felel meg.
A tojás esetében egyébként nem volt kiugró a kereskedők nyeresége.
A hazai ágazat stabilnak és versenyképesnek számít, a termelés színvonala a beruházásoknak köszönhetően folyamatosan javul, kiszámíthatóságról mégsem beszélhetünk. A legnagyobb kockázatot a madárinfluenza jelenti. A tavaly ősszel néhány hónap alatt tapasztalt 20-25 százalékos drágulás is a gyorsan terjedő és könnyen fertőző vírus számlájára írható. Noha Magyarországon elsősorban a víziszárnyasok, a kacsák és libák között terjedt a vírus, Szlovákiában több százezer, Lengyelországban pedig több millió tojótyúkot kellett leölni miatta.
A madárinfluenza okozta piaci sokkot jól mutatja, hogy az Egyesült Államokban, ahol a H5N1 vírusvariáns hónapok óta tartó – már más haszonállatokat is érintő – terjedése súlyos tojáshiányt okozott, az árak rövid idő alatt megduplázódtak, és közben a kereslet is nőtt. Egyes éttermekben a tojásos ételek vagy felárasak lettek, vagy egyszerűen lekerültek az étlapról. A tojás ára az őszi elnökválasztási kampányban is téma volt, Donald Trump a fogyasztói árak emelkedésének megfékezését ígérte, ám ez nem valósult meg a katasztrofális járványhelyzet miatt. Az amerikai üzletekben rendszeres a tojáshiány, a vírus terjedését egyelőre lehetetlen fékezni.
Az USA-ban az állatok vakcinázásával kapcsolatosan is vita folyik. A szakemberek véleménye megoszlik, mivel a nem megfelelő védőoltás a vírus mutációjához vezethet, fokozva az emberek között is terjedni képes variáns megjelenésétől való félelmet.
A tojáshiány miatt megnőtt az élelmiszerrel összefüggő bűncselekmények száma, mint a lopás és a csempészet. Az Egyesült Államok egyelőre importból pótolja a hiányzó mennyiséget, elsősorban Törökországból és Kanadából. Azonban az egyes élelmiszerekre, köztük a baromfitermékekre bevezetett 25 százalékos vám a kanadai import jelentős visszaeséséhez vezethet.
A válság ráadásul akkor ütötte fel a fejét, amikor a kereslet érdemben nőne, mivel az egészséges étrendi ajánlásoknak egyre inkább része a tojás. Korábban a Mandiner is beszámolt róla, hogy a növényi alapú fehérjeforrásokból készült élelmiszerek iránti kereslet számottevően csökkent, és a hagyományos fehérjeforrásokat, a húsféléket és a tojást újra nagyobb mértékben igénylik a fogyasztók.
A tojástermelőket és az ágazat stabilitását nemcsak a madárinfluenza, hanem az Európai Unió vezetése is veszélyezteti az állatjólléti szabályozások folyamatos szigorításával, valamint a harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodások révén. Az állatjóllétet érintő következő felülvizsgálatot 2026-ra tűzte ki az Európai Bizottság. A jelentős politikai lobbierővel és társadalmi befolyással bíró, általában nemzetközi hátterű állatvédő szervezetek évek óta követelik a ketreces állattartás betiltását az unióban. Az európai polgári kezdeményezéssel összegyűjtött elegendő számú aláírás és a korábbi ígéretek ellenére az Európai Bizottság egyelőre nem jelölte ki a ketrectilalom céldátumát, emiatt az ngó-k az Európai Unió Bíróságához fordultak. Az Európai Parlament már 2023-ban szavazott a ketreces állattartás tilalmának támogatásáról. Ha az EU megtiltaná a ketreces tyúktartást, akkor jelentősen visszaesne a termelés, és akár 80-120 százalékkal is megemelkedhetne a tojás ára.
Az ágazatot legutóbb a 2010-es évek elején érte hasonló sokk, amikor az állatjólléti követelmények szigorítása, az EU-konform ketrecek kötelezővé tétele jókora beruházási kényszert hozott. A ketrecek cseréjét sokan hitelből valósították meg, ezeknek a kölcsönöknek a futamideje csak nemrég telt le, ha letelt egyáltalán. A szabadtartás kötelezővé tételével járó beruházási kényszer sok termelőt arra ösztönözne, hogy felhagyjon tevékenységével. Brüsszel egyelőre azt tervezi, hogy a ketrectilalomról széles körű szakmai párbeszédet folytat, és a céldátum kijelölését, valamint a technológiaváltás pénzügyi támogatását az európai ernyőszervezetekkel közösen határozza meg.
A termelők jövedelmezőségét érdemben és hosszú távon befolyásolja az is, hogy Brüsszel az élelmiszerek behozatalára vonatkozó átmeneti vám- és kvótamentesség júniusi lejárta után milyen kereskedelmi megállapodást köt Kijevvel. Ukrajnában nincsenek érvényben a tojótyúkokra vonatkozó állatjólléti előírások, az ottani székhelyű óriásvállalatok hatalmas termelői kapacitással bírnak, többek közt a korábban az EU által betiltott ketrecek használatának köszönhetően.
A nyugat-európai termelők rendszeresen tiltakoznak az ukrajnai baromfi és tojás importja ellen;
kulcskérdés, hogy az unió agrárágazatát próba elé állító behozatalra a jövőben milyen szabályok és korlátozások vonatkoznak.
A tojástermelés energia- és munkaerő-intenzív ágazatnak számít, hasonlóan az állattartás többi területéhez. A hazai árakon is megfigyelhető a világpiaci folyamatok következménye. Az orosz–ukrán háború kitörésekor 45-50 forint körüli áron lehetett tojást vásárolni, egy évvel később már 95-98 forintra emelkedtek az árak, vagyis körülbelül 100 százalékkal.
A gyors drágulást a termelési költségek óriási növekedése, az energiaárak és a takarmányárak emelkedése okozta. Az Európában kibontakozó energiaválság jól jelzi az árak instabilitását, amelyet részben a háborús pánik, emiatt a piaci spekuláció is befolyásolt. Ugyanez jellemezte a takarmányárakat is: a mezőgazdasági alapanyagok ára átlagosan 20-30 százalékkal haladta meg a jelenlegi szintet 2022-ben és részben 2023-ban is. Az alapanyagárakat ráadásul a szintén kiszámíthatatlan és egyre szélsőségesebb időjárás is befolyásolja, vagyis ha 2025-ben is jelentős terméskiesést okoz a szárazság, akkor várhatóan ősztől tovább drágul a tojás.
Kockázatot hordoz a munkaerőhiány, mivel a mezőgazdaságban alacsonyabbak a bérek, mint például az iparban, ami hosszú távon újabb kihívás elé állítja a legtöbb állattartó gazdaságot. Idehaza ráadásul a fogyasztói árak erősen meghatározzák a keresett mennyiséget, és a vásárlók hajlamosak az olcsóbb, sokszor bizonytalan forrásból származó importtojást választani, ami tovább mélyítheti a piaci válságot.
A számos bizonytalanság, vagyis a madárinfluenza, a szabályozás hirtelen változásának lehetősége, az önköltség kiszámíthatatlan változása és a munkaerőhiány mind olyan körülmények, amelyek sok európai családi gazdaságot, kisebb vállalkozást ösztönözhetnek arra, hogy felhagyjon tevékenységével, és például a jóval kiszámíthatóbb növénytermesztésbe fektessen. A helyzet gyorsan változhat, amit a hazai fogyasztók is megtapasztalhatnak az áremelkedésből, de a hazai tojáságazat jelenleg stabil, és a kockázatokat leszámítva a kilátásai is kedvezők.
Nyitókép: Magyarországon egyelőre nincs hiány
Fotó: MTI/Róka László
Csökken az inflációs bizonytalanság, magasabb lehet az idei GDP-növekedés, de a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes lesz – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden, miután a monetáris tanács 6,25 százalékon hagyta a hazai alapkamatot.
A német vezetők történelmi lehetőséget látnak a vétójog, illetve az egyhangú döntéshozatal felszámolására.
Jacek Czaputowicz szerint Brüsszel húzása kérdéseket vet fel az EU biztonsági garanciáinak megbízhatóságával kapcsolatban más országok számára is.
Az Európai Unió kezdi felismerni a válság súlyosságát.
Mások a prioritások.
A parlament gazdasági és energetikai bizottságának alelnöke javaslatot is tett.
A baloldali politikai elemző szerint hiába állt vissza az egyes ukrán mezőgazdasági termékek importtilalma, a dolog még nincs teljesen megoldva.
Még mindig lehet jegyet kapni a meccsre, de a legolcsóbb belépő is több mint egymillió forintba kerül.
Az izraeli hadsereg újabb nagyszabású akciókra készül.
