Vizsgálja a Magyar Nemzeti Bank, hogy a Tisza Párt elnöke 2023-ban bennfentes információk birtokában vásárolt-e Opus-részvényeket közvetlenül azelőtt, hogy a vállalat részvény-visszavásárlási programot jelentett volna be. Magyar Péter több tízmilliós hozamra tehetett szert a bizalmas információnak köszönhetően.
Minden jel arra mutat, hogy szabálytalanul, bennfentes információk birtokában vásárolhatott 2023. július 21-én Opus-részvényeket Magyar Péter azt megelőzően, hogy az Opus tőzsdezárást követően bejelentette volna: nagyszabású részvény-visszavásárlási akciót indít.
A Nemzeti Nyomozó Iroda figyelmét az a kiszivárgott hangfelvétel keltette fel, amelyen Vogel Evelin, Magyar Péter korábbi barátnője arról beszél, a pártelnöknek lenne arra pénze, hogy fizessen neki, mivel
90 millió forintnyi részvénnyel rendelkezik, amit olyan tőzsdei információk segítségével szerzett, amelyekről nem kellett volna tudnia.
A beszélgetés során Vogel azt is megjegyezte, Magyar Péter „úgy játszadozik a tőzsdén, hogy olyan belsős információkat kap, amit amúgy nem kéne az embernek megkapnia”. Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Magyar Nemzeti Bank is vizsgálódik.
Ezt is ajánljuk a témában
Magyar Péter két nappal ezelőtt, a Partizánnak adott interjújában még azt állította, nem volt részese bennfentes kereskedelemnek. Most tanúként hallgatják meg Vogel Evelint, aki először egy hangfelvételen beszélt Magyar állítólag tőzsdén szerzett tízmillióiról.
Magyar Péter a napvilágra került információk szerint tehát 2023. július 21-én, röviddel tőzsdezárás előtt az összes meglévő részvényét eladta, majd több tízmillió forintért bevásárolt az Opus Globál Nyrt. részvényeiből, vagyis befektetését teljes egészében az Opus-papírokba forgatta. Ugyanezen a pénteki napon jelentette be tőzsdezárás után az Opus, hogy részvény-visszavásárlási programot indít. A bejelentés hatására az Opus árfolyama 170 forint környékéről 300 forint fölé emelkedett a következő kereskedési napon.
Ez az árfolyam-emelkedés egyáltalán nem mondható megszokottnak, vagyis a bennfentes információt egy rendkívüli ügylethez használhatta fel Magyar Péter.
Magyar ezen a mindegy 75 százalékkal magasabb árfolyamon a következő, július 24-ei kereskedési napon eladta a még alacsony áron megvásárolt részvényeket, ezzel jelentős nyereségre tett szert, a megszerzett információknak köszönhetően kockázatmentesen.
Mi utal tehát a bennfentes kereskedésre?
Szintén beszédes, hogy Magyar egy idén február 13-ai nyilatkozatában még azt is letagadta, hogy vásárolt volna Opus-részvényeket a július 21-ei kereskedésen, állítása szerint banki kimutatásokkal tudja bizonyítani, hogy a papírokat egy későbbi napon vásárolta meg.
Ezt az állítást egyértelműen megdöntötte, hogy a Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban nyilvánosságra hozta azt a 24 pontos kérdéssort, amelyben tételesen, dátumokkal és megbízási számokkal dokumentálta a tőkepiaci tranzakciókat – köztük a 2023. július 21-én végrehajtott Opus-részvényügyleteket is.
Az MNB kérdéseiben rákérdezett arra is, hogy Magyar Péter miért tagadta a tranzakciókat egy februári Facebook-bejegyzésében és mi alapján állította, hogy a sajtóban erről megjelent korábbi hírek nem igazak.
Magyar Péter ahelyett, hogy magyarázatot adott volna a kétes tőzsdei ügyleteire, tőle megszokott módon ingerültté vált és minősíthetetlen stílusban beszélt a jegybank női alkalmazottjával, akit telefonon keresett fel (a hangnemet később tagadta, a beszélgetés tényét nem). A pártelnök világossá tette, nem hajlandó válaszolni az MNB piacfelügyeleti eljárásának keretében feltett kérdésekre, e helyett bohócfejet rajzol azokra a felvetésekre, amelyek szerinte csak az ő lejáratására irányulnak. Utólag arról beszélt, hajlandó részt venni a vizsgálatokban, de az egész ügyet terelésnek tartja...
Ezt is ajánljuk a témában
A részvénypiacon rendkívülinek számító lehetőséget használt ki a Tisza Párt elnöke. Szakértőt kérdeztünk.
A napokban több azzal kapcsolatos felvetés is napvilágra került, honnan értesülhetett Magyar Péter arról, mikor érdemes Opus-papírokat vásárolnia. Magyar a kérdéses időszakban, 2023 nyarán a Bankholding felügyelőbizottságának volt a tagja. Mind a Bankholding, mind az Opus Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik.
Ennek ellenére szinte kizárt, hogy Magyar hivatalos csatornákon keresztül szerzett volna tudomást az Opus tervezett részvény-visszavásárlási akciójáról.
Ezt támasztják alá a Vogel Evelin által a kiszivárgott hangfelvételen elmondottak, akit egyébként már tanúként is meghallgattak az ügyben. A hangfelvétel azért is tekinthető hiteles forrásnak, mert nem csak Vogel, de beszélgetőtársa is rögzítette a találkozón elhangzottakat, ami kizárja a felvétel manipulálásának lehetőségét. Ráadásul annak tartalma elsősorban nem Magyar Péter tőzsdei tranzakcióiról szólt, a bennfentes kereskedésre utaló rész pusztán a beszélgetés egy mellékszála volt.
Az sem életszerű, hogy az Opus részvényprogramjának tervezete idő előtt kiszivárgott volna az alkalmazottak széles körében, pláne nem a Bankholdingon belül, ráadásul pont a felügyelőbizottság ülésén.
Életszerű ugyan, hogy Magyar Péter pozíciójának köszönhetően értesült az Opus szenzitív információnak számító terveiről, ugyanakkor ez az értesülés minden bizonnyal informálisan jutott el a pártvezetőhöz.
Erre utal az is, hogy Magyar az utolsó pillanatban adta el meglévő részvényeit és vásárolt Opus-papírokat, mindössze pár órával a bejelentés előtt. A hatóságoknak pont az vált gyanússá, hogy a politikus feltűnően nagy értékű tranzakciókra adott megbízást.
Korábbi sajtóinformációk szerint Magyar Péter úgy akart kibújni az ellen felhozott vádak alól, hogy azt állította, július 25-én vásárolta az Opus-részvényeket, amelyek értéke akkor már jóval meghaladta a 300 forintot, vagyis egy ilyen vásárlás a laikusok számára is egyértelmű, hogy nem lett volna kifizetődő. Bár biztosan nem tudni, de az ellenzéki politikus vélhetően a tranzakciók könyvelési idejével próbálhatott meg trükközni – csakhogy az MNB pontos nyilvántartást vezet ezekről az ügyletekről.
Ezt is ajánljuk a témában
Az MNB által összeállított kérdések tételesen, dátumokkal, megbízási számokkal dokumentálják a tőkepiaci tranzakciókat – köztük a 2023. július 21-én végrehajtott OPUS-részvényügyleteket is.
Magyar Péter esetében azért is valószínűsíthető, hogy nem hivatalosan jutott fontos belső információkhoz, mert ezek kiszivárgása, szélesebb körben való elterjedése komoly üzleti kockázatot jelentett volna az Opusnak. Nem véletlen, hogy ezeket a meghatározó üzleti döntéseket a tőzsdei cégek szigorúan csak a zárás után jelentik be: amennyiben nem hivatalosan kiszivárgott volna a szóban forgó program, a befektetők azonnal megrohamozták volna az Opus-részvényeket, amelynek negatív hatása lett volna a papír árfolyamára.
Ráadásul a kereskedési adatokat visszakeresve nem látható olyan mozgás, ami arra utalt volna, hogy a részvényesek tömegével vásároltak volna Opus-részvényeket, vagyis a bennfentes információk nem úgy szivárogtak ki, hogy azok alapján széles körben kereskedni kezdtek volna.
Ráadásul a nemkívánatos árfolyamváltozás már annak a hírére is bekövetkezhet, hogy egy bizalmas belső információ elterjedt, még akkor is, ha annak részletei nem ismertek.
A hasonló ügyletek veszélye túlmutat a kockázat nélküli nyerészkedésen, amely a többi részvényessel szemben azért tisztességtelen, mert míg a tőzsdei kereskedés egyik legfőbb jellemzője a kockázatvállalás, addig az ilyen információk tudatában a részvényvásárlás kockázatmentessé válik. A bennfentes kereskedelem gyanújának kivizsgálása és az ügy feltárása pont ezért is kulcsfontosságú, mivel az ilyen esetek rombolják az adott ország tőzsdéjének hírét és adott esetben elriaszthatják a befektetőket.
Az Európai Unió szabályozza, hogy a bennfentes kereskedelem bűncselekmény, a magyar jogrendbe is az uniós iránymutatások lettek átültetve. Ez azt jelenti, hogy
Magyar Péter akár most, akár a későbbiekben aligha tud azzal védekezni, hogy az eljárás mindössze az ellene irányuló politikai leszámolási kísérlet része, mivel mindenben az Európai Unió szabályai az irányadók.
Balsai István büntetőjogász korábban a Mandinernek arról beszélt, a Btk. 410. paragrafusa taglalja ezt a fajta bűncselekményt. Eszerint „aki bennfentes információ felhasználásával saját vagy más nevében a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt, ügyletkötésre megbízást ad, megbízást visszavon vagy módosít, ajánlatot rögzít, visszavon vagy módosít, illetve a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel mást vagy másokat a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet kötésére, ügyletkötésre vonatkozó megbízás adására, visszavonására vagy módosítására, ajánlat rögzítésére, visszavonására vagy módosítására hív fel, vagy bír rá,
a bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés ugyanakkor öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet,
ha a bűncselekményt hivatalos személyként, illetve ha például pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként követik el. Akkor is ez a tétel, ha a bűncselekménnyel érintett ügylet vagy ügyletek, megbízás vagy megbízások, ajánlat vagy ajánlatok abszolút értéke különösen nagy vagy ezt meghaladó értékű.”
Ezt is ajánljuk a témában
A büntetési tétel akár öt évig is terjedhet.
A Mandiner szakértőkkel járta körbe a bennfentes kereskedelem vádját. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász arról beszélt, hogy
a bennfentes kereskedelem az Európai Unióban egy szuperbűncselekménynek számít.
Deák Dániel, a XXI. Század intézet vezető elemzője pedig arra mutatott rá, hogy nem maga az ügy hat igazán negatívan Magyar Péterre, hanem az, ahogyan a Tisza vezére ezt kezeli.
Nyitókép: Facebook
A Tisza-vezér a hírek szerint Kötcsén akarja bejelenteni mindezt.
Van egy olyan érzésünk, hogy nem fog tetszeni a tiszásoknak Orbán Viktor új bejelentése.
Felúszott az SZDSZ maradéka, Magyar Bálinttal az élen, s gyorsan oda is tempózott Magyar Péter mögé...
A Tisza kiszivárgott adóemelési terve után itt az újabb kijózanító elszólás. A párt gazdasági programírója szerint felelőtlenség nagy áfacsökkentést ígérni.
Mindent megtesznek, hogy ne a Tisza Párt adóemelési terveiről beszéljenek az emberek.
Azt a lehetőséget viszont nem vetném el, hogy Brüsszelből hívják majd telefonon a főpolgármestert!
Nem mindennapi felhívás, egészen konkrét szövegezéssel.
Az anyanyelv nem magától értetődő – hanem kiharcolt érték és jog.
