Mi az a bennfentes kereskedelem, ami Magyar Péter kapcsán előkerült? – megkérdeztük a büntetőjogászt

Hirtelen nagyon ideges lett a keddi Partizán interjú során Magyar Péter, amikor a műsorvezető Gulyás Márton a Tisza-vezér egykori barátnője Vogel Evelin és Hanzel Henrik, Magyar egyik bizalmasának hangfelvételéről kérdezte.

A Tisza elnöke a kérdésre azonnal felkapta a vizet, visszakérdezett, hogy mikor lesz vége a műsornak, majd azzal folytatta, hogy már ezerszer válaszolt a bennfentes kereskedelemmel kapcsolatos kérdésre, és egyébként is a hangfelvétel kiszivárogtatóit kellene felelősségre vonni.

Megkerestük Balsai István büntetőjogászt, hogy mi is az a bennfentes kereskedelem és mi a büntetési tétele. 

Az ügyvéd a Btk.t idézte, amelynek 410. paragrafusa taglalja ezt a fajta bűncselekményt.

Eszerint „aki bennfentes információ felhasználásával saját vagy más nevében a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt, ügyletkötésre megbízást ad, megbízást visszavon vagy módosít, ajánlatot rögzít, visszavon vagy módosít, illetve a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel mást vagy másokat a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet kötésére, ügyletkötésre vonatkozó megbízás adására, visszavonására vagy módosítására, ajánlat rögzítésére, visszavonására vagy módosítására hív fel, vagy bír rá

A büntetés ugyanakkor öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt hivatalos személyként, illetve ha például pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként követik el. Akkor is ez a tétel, ha a bűncselekménnyel érintett ügylet vagy ügyletek, megbízás vagy megbízások, ajánlat vagy ajánlatok abszolút értéke különösen nagy vagy ezt meghaladó értékű.

A jogi magyarázat szerint a bennfentes értékpapírügylet látszólag szabályos. Jogellenes éppen a bennfentes információ felhasználása miatt lesz. Aki olyan információk birtokában köt ügyletet, vagy ad például megbízást ügyletkötésre, amelyek a piac többi szereplője (a versenytársak), illetve a nyilvánosság előtt még nem ismeretesek,

Ahogy Balsai Istvántól megtudtuk, a bennfentes információ fogalmát a piaci visszaélésekről szóló EU-rendelet határozza meg a 7. cikkében. 

Ennek „a” pontja szerint ez olyan pontos információnak számít, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több kibocsátóval, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó pénzügyi eszközök vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára. Hasonló a meghatározás a származtatott termékek vagy a kibocsátási egység vagy az azon alapuló aukciós termék esetén.

A büntetőjogász tapasztalatai szerint egyébként Magyarországon nem annyira gyakori ez a bűncselekmény-típus. Mindezt alátámasztja a Belügyminisztérium bűnügyi statisztikája, amelyben 2013 óta összesen hét ilyen esetet említ. 

Fotó: Getty Images/Szentgallay Bálint