Varga Mihály kijelölte az utat: kérdés, mit lép most erre a forint

Ahogyan arra előzetesen is számítani lehetett, nem változtatott az irányadó jegybanki rátán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A testület, amelynek új tagjai is vannak, elsősorban Varga Mihály új jegybankelnök személyében, meghagyta a tavaly ősz óta érvényben lévő mértéket, 

A Mandinernek nyilatkozó szakértők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi inflációs nyomás és a viszonylag erősnek, ám stabilnak nem mondható forintárfolyam mellett egyébként sem lehetett túl nagy vágásokra számítani, sőt, az sem lett volna meglepő, ha kissé felfelé mozdítják el a rátát. Végül a legvalószínűbb forgatókönyv győzött, azaz nem nyúltak a rátához. Sőt, a kamatfolyosón sem változtatott az MNB. 

Kedd délelőtt meredeken erősödött a forint az euróval szemben, a reggeli szinthez képest két forinttal lett olcsóbb egy euró. 

A döntés kihirdetése után a forint kis mértékben gyengülni kezdett, az árfolyamszint visszakúszott 398 és 399 közé. Később, Varga Mihály jegybankelnök sajtótájékoztatójának kezdetére valamelyest visszakorrigált az árfolyam, majd újból erősen felfelé indult és megközelítette a 399-et. 

Az MNB elnöke a mai kamatdöntéssel kapcsolatban elmondta: az inflációs pálya a korábban vártnál magasabban alakul az idei évben, az inflációs cél elérése is későbbre tolódik. A jegybank árstabilitásra törekszik. Ezért tartották 6,5 százalékon az alapkamatot. 

– mondta Varga Mihály, hozzátéve: az alapkamat huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat. 

A hazai infláció az MNB várakozása szerint februárban tetőzött, innentől kezdve mérséklődik majd, de csak 2026 elején térhet vissza 4 százalék alá, majd az év végére közelíti meg a 3 százalékos célt. Idén 4,5 és 5,1 százalék közötti éves inflációra van kilátás. Jó hír ugyanakkor, hogy a gazdaság idén növekedésnek indul, elsősorban a fogyasztásnak és az élénkülő exportnak köszönhetően. 

A kamatdöntés egyébként nem lepte meg az elemzőket, ugyanis erre lehetett számítani. Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője úgy látja: a bizonytalan kilátások miatt is dönthetett a monetáris tanács a kamattartás, illetve a szigorú hangnem fenntartása mellett. 

„Kedvező esetben, ha az infláció a várakozásainknak megfelelően a következő hónapokban lassulásnak indul, és fokozatosan tovább javul a pénzpiaci környezet, a Fed pedig újrakezdi a kamatcsökkentéseket, akkor legkorábban a szeptemberi ülésen nyílhat tér a kamatkondíciók lazítására, amelyet decemberben követhet újabb lépés. Hosszabb távon is arra számítunk, hogy a kamatkondíciók csak lassabb ütemben enyhülnek itthon és globálisan is, nem tér vissza a 2010-es években megszokott, extrém alacsony kamatkörnyezet” – húzta alá. 

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászának várakozása szerint 

Ebből a szempontból ugyanakkor meghatározó lesz a nemzetközi kamatkörnyezet alakulása, valamint hazánk kockázati megítélésének változása. Ezek mellett a beérkező inflációs adatok lesznek azok, amelyek meghatározzák, hogy amikor az MNB legközelebb módosít a kamatkondíciókon, akkor az szigorítás vagy lazítás lesz. Talán a lazítás tűnik valószínűbbnek, de ez már várhatóan nem az idei év eseménye lesz.

Nyitókép: Máthé Zoltán/MTI/MTVA