Száz új gyár épül Magyarországon – Orbánék újraiparosítanák Magyarországot

A miniszterelnök szerint csak így tudják biztosítani, hogy minden magyarnak, aki dolgozni akar, legyen munkája a jövőben is.

Orbán Viktor hétvégéi évértékelőjében gyakorlatilag Magyarország újraiparosodását jelentette be, amikor közölte, hogy 100 új gyárat terveznek építeni. Azóta egyre több részlet látott napvilágot. A pontos hatásokat még nem ismerjük, de az már most biztos, hogy olyan területen lesz előrelépés, amelyben óriási potenciál rejlik.
Jelentős gazdasági bejelentéseket tett szombati évértékelője során Orbán Viktor miniszterelnök. Ezeket a Mandineren is feldolgoztuk már külön cikkekben A két- és háromgyermekes édesanyák szja-mentességéről, illetve a nyugdíjasok áfa-visszaigényléséről már több hír is érkezett, egy bejelentés azonban kicsit a radar alatt mozgott, pedig talán ennek lehet a legnagyobb gazdasági hatása. A kormányfő szombaton ugyanis meghirdette a 100 új gyár programot, amely kvázi az ország újraiparosítása. A kormány terve szerint 100 új gyárat kell létrehozni és építeni Magyarországon, mert, ahogyan arra a miniszterelnök is kitért: „csak így tudják biztosítani, hogy minden magyarnak, aki dolgozni akar, legyen munkája a jövőben is”.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök szerint csak így tudják biztosítani, hogy minden magyarnak, aki dolgozni akar, legyen munkája a jövőben is.
„Az a célunk, hogy miközben máshol gyárakat zárnak be és emberek tízezreit bocsátják el még Németországban is, Magyarországon fejlesszenek, bővítsenek, sőt vegyenek fel új munkásokat. Legjobb védekezés a támadás” – figyelmeztetett. Hozzátette: „arra is figyelni kell, hogy a nagy viaskodás közben ne veszítsük szem elől a jövőt, ne zárjuk magunkat a jelenbe”.
2030-ra a technológiai változások olyan új világot fognak bevezetni, ahol az emberiség történetében először a gyártásban több lesz a számítógép, mint az emberi agy. Ez olyan jelentőségű, mint száz évvel ezelőtt az elektromos áram volt
– jelezte.
Az új beruházásokra márpedig valóban nagy szükség van, mert épp hétfőn tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a tavalyi negyedik negyedéves adatokat, amelyek negatív számokról árulkodtak, ezt főleg a szállítás, raktározás, valamint az ingatlanügyletek mérséklődése okozta. Az új gyárépítési hullám ráadásul az építőiparon is nagyot dobhat, amely taval év végén már éledezni kezdett. Most ismét felpöröghet az idei évben.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már a hétvégén beszélt a nagy gyárépítési program bizonyos részleteiről, amikor kijelentette: az autóipar mellett fókuszálni kell a gyógyszergyártásra, az élelmiszeriparra és az olyan iparágakra is, amelyeknek nagy a hozzáadott értéke és a jövő iparágaira is. Később Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is kitért a témára, leszögezve: már idén megindulnak majd az építkezések, az ehhez szükséges megállapodásokat a magyar és külföldi vállalatokkal már részben meg is kötötték, a tárgyalások jól állnak.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök bejelentette, hogy 2025-ben száz új gyár építése fog megindulni. A miniszter most arról számolt be, hogy hogyan áll ez a projekt.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője a Mandinernek elmondta:
látható, hogy zajlik egy átalakulás az iparban globálisan, új iparágak születnek, illetve új vállalatok emelkednek fel, miközben az európai versenyképesség is erodálódik, jelentős részben a magas energiaárak nyomán.
A kormányzat célja, hogy még ebben a helyzetben is fenntartsa Magyarország tőkevonzó képességét és ezáltal beruházásokat vonzzon be. A bejelentések alapján, a gazdasági bizonytalanság ellenére is, az elmúlt két év során jelentős összegű beruházás érkezett hazánkba, ennek mértéke tavaly elérte a 10 milliárd eurót (4000 milliárd forintot). A kormányzat célja, hogy ez a folyamat idén is fennmaradjon, az idei évben is legalább ilyen értékben érkezzenek beruházások, amely nagyságrendileg 100 új gyárat jelentene.
„Az új gyárak bevonzása kapcsán megjelenhet egy olyan cél is, hogy az esetlegesen kivonuló, versenyképességüket vesztő cégek helyére lépjenek be, ezáltal pótolva az általuk okozott kiesést úgy a gazdasági teljesítmény, mint a foglalkoztatás terén. Emellett az inaktívak körében, a munkaerő-tartalék aktivizálásában is van még tér a foglalkoztatás bővítésére, azonban ehhez szükség lehet képzésre is” – húzta alá Molnár Dániel.
Az elemző szerint az is látható, hogy kormányzati oldalon van egy törekvés a diverzifikációra. A CATL, a BMW, a BYD beruházásával, illetve a Mercedes-szel kapcsolatos legutóbbi sajtóhírek alapján a járműiparban, illetve az elektromobilitásban a magyar gazdaság jövője már biztosított.
„A bejelentések kapcsán is két terület, az élelmiszeripar és a gyógyszeripar került kiemelésre. Mindkét ágazat tradicionálisan erős Magyarországon, ugyanakkor előbbi esetében mindenképpen lenne tér a hatékonyság javítására. De más területeken, például építőipari alapanyaggyártás fejlesztése, is nagyban segítené a gazdaság hosszú távú növekedését” – mondta lapunknak a Makronóm elemzője.
Molnár Dániel szerint a fontosabb kérdés az új gyárak kapcsán, hogy mennyire tudnak majd beépülni a magyar gazdaság működésébe. A hazai kkv-szektor milyen mértékben tud majd például beszállítóként bekapcsolódni a termelésükbe, illetve a gyártás mellett mit hoznak még hazánkba a külföldi beruházók. A legnagyobb pozitív hatás abban az esetben lehetséges, ha nemcsak a gyártás, hanem például a kutatás-fejlesztési tevékenység is hazánkba érkezik. Ebben az esetben a gyárak hatványozottan is tudják majd támogatni a gazdasági felzárkózást és a modernizációt.
Nyitókép: Dudar SZILARD / MERCEDES-BENZ / AFP