Hogy alakult a rezsicsökkentés az elmúlt években? Íme, a részletek!
Két éve alakította át a kormány a rezsicsökkentést, amelynek köszönhetően a lakossági átlagfogyasztás mértékéig továbbra is a piacinál alacsonyabbak az árak.
Hogy a TISZA-elnök nem ért az energetikai kérdésekhez, önmagában nem lenne baj – mondja a Mandinernek Cseh Tamás energiapolitikai szakértő, megjegyezve: „egyszerűbb dolga van az embernek, ha csak a felvétel indít/felvétel leállít gombot kell nyomogatnia”.
Nyitókép forrása: képernyőkép
A botrányt botrányra halmozó TISZA-vezér szakmabéliek számára is meghökkentő bejegyzéssel kívánta minden bizonnyal felhívni magára a figyelmet. Magyar Péter azt írta Facebook-oldalán, hogy „újabb mélyütés éri a magyar gazdaságot és vállalatokat azzal, hogy tegnaptól (november 11. – a szerk.) egész Európában nálunk a legdrágább az elektromos áram”.
Az ellenzéki politikus elmaradt fejlesztésekkel, hibás gazdaságpolitikai döntésekkel indokolta állítását. A kontextus nélküli posztot többen átvették, semmiféle forráskritikával nem élve, amire sokan felhívták a figyelmet.
A Mandiner megkeresésére Cseh Tamás, Alapjogokért Központ energiapolitikai tanácsadója hangsúlyozta, nem állja ki a valóság próbáját Magyar azon állítása, hogy Magyarországon a legdrágább az elektromos áram.
A valóság ezzel szemben az, hogy Magyarországon a legalacsonyabbak a nettó lakossági végfelhasználói áramárak!”
– mondta a szakember, rámutatva arra is, hogy a forrás nélküli infografikán (térképen), amivel igazolni akarta igazát, az áram nagykereskedelemi tőzsdei árának egy adott napra vonatkozó alakulása látható, egy szélsőségesen turbulens napon, amelyből „a magyar lakosság nem is észlelt semmit”.
Cseh Tamás felhívta a figyelmet, Magyar Facebook-bejegyzéséből látszik,
hogy nem ért az energetikai kérdésekhez, ami önmagában nem lenne baj: egyszerűbb dolga van az embernek, ha csak a felvétel indít/felvétel leállít gombot kell nyomogatnia”.
Mint fogalmazott, a problémát ezúttal is a szándékos hazugság okozza. „Ha valaki a tárgyi inkompetenciája mentén a közvélemény manipulálására alkalmas bejegyzéseket közöl, könnyen az óbaloldal cipőjébe léphet. Magyar ezt már sokadszorra teszi meg” – emlékeztetett az Alapjogokért Központ energiapolitikai tanácsadója, majd rátért a tények ismertetésére.
Mind az Eurostat, mind MEKH, mind a finn VaasaETT elemzőcég, mind pedig E-Control Austria egybehangzó és rendszeres időközönként megjelenő elemzéseiből már hosszú ideje az derül ki,
hogy amíg az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabbak a nettó lakossági végfelhasználói áramárak (8,6 eurocent/kilowattóra), addig az Uniós átlag két és félszerese a magyarnak
– mutatott rá Cseh Tamás.
Jelezte, „ezt nyögik az elégedetlen nyugat-európai, így például német családok, ahol nincs a magyarhoz hasonló lakosságot védő rezsicsökkentés”. A rezsicsökkentés sávos fogyasztási mennyiség szerinti rögzített árainak köszönhetően a magyar családok védve vannak a szélsőséges áramkereskedelmi változásoktól – hangsúlyozta a szakértő.
Ezt is ajánljuk a témában
Két éve alakította át a kormány a rezsicsökkentést, amelynek köszönhetően a lakossági átlagfogyasztás mértékéig továbbra is a piacinál alacsonyabbak az árak.
De miről szól akkor az ellenzéki politikus által kiposztolt ábra? – tettük fel a kérdést, mire úgy felelt,
hogy az áramkereskedelemben egy-egy napon, illetve rövid időszakokban valóban előfordulhatnak turbulenciák, ez ugyanakkor az egész kontinensre igaz.
Olyankor például, amikor több negatív tényező egyszerre van jelen: erőművi karbantartás, kiesés, időjárás felhős, nincs szél, beköszönt a hideg, és sötétebbek a nappalok, vagy éppen egy háborúban álló ország Magyarországon keresztül igyekszik az energiaigényét közben kielégíteni – magyarázta a szakértő.
Az Alapjogokért Központ energiapolitikai tanácsadója „hihetetlen nagy hazugságnak” nevezte, hogy innentől kezdve ennyi a villany kereskedelmi ára, „hiszen ez egy egyszeri turbulencia, ami pont, hogy az eddigi magyar energiapolitikai lépéseknek köszönhetően az év egészével köszönőviszonyban sem lesz”.
– De megkérdezheti az EP-képviselő Magyar Péter finn kollégájától, hogy amikor idén év elején Finnországban az extrém hideg miatt pár napra elszabadultak az áramárak, és ott ez a lakosságot is érintette, állította valaki, hogy ezentúl ennyi lesz a villany ára? – vetette fel a szakértő, azt a kérdést ugyancsak feltéve:
Vagy már a manipuláció érdekében a szakmai tények feláldozhatók?”
Ezt is ajánljuk a témában
Nincs jó napja a Tisza-vezérnek: miután újabb, kellemetlen hanganyag került a nyilvánosság elé, kiderült, hogy napközben álhírt gyártott.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy hazai átlagos háztartás még extra áramigény esetén is nagyjából feleannyit fizet a kánikula idején az áram kilowattórájáért, mint egy varsói (19 ,35 eurócent), egy pozsonyi (19,72 eurócent), vagy egy ljubljanai (20,76 eurócent).