Egyes magyarországi intézkedések Georgia figyelmét is felkeltették, és az eddigi mérleg alapján van keresnivalónk a georgiai piacon.
A cikk szerzője a Világgazdaság munkatársa.
Az elmúlt években megerősített adó- és vámügyi együttműködés jó alapot ad a magyar-georgiai kereskedelmi forgalom növekedéséhez és a magyar cégek külpiacra lépéséhez – jelentette ki Varga Mihály, miután megbeszélést folytatott Lasha Khutsishvili georgiai pénzügyminiszterrel. A magyar tárcavezető hangsúlyozta: a két ország közötti áruforgalom 12 százalékkal, a magyar kivitel 17 százalékkal növekedett az idei év első nyolc hónapjában.
A növekedés jelentőségéhez érdemes felidézni, hogyan alakultak idáig a magyar-georgiai kereskedelmi kapcsolatok, ugyanis bőven rejlik bennük potenciál.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza lapunk megkeresésére elmondta, a külkereskedelmet tekintve hazánk kapcsolata Georgiával nem tartozik a legerősebbek közé: 2023-ban az export értéke 72,8 millió euró volt (ez a 68. helyre volt elég a rangsorban), míg az importé ennél jóval kisebb, 1,3 millió euró (105. a rangsorban) – gyakorlatilag tehát export tekintetében még csak-csak van kapcsolat, viszont alig importálunk valamit Georgiából. Érdekesség ugyanakkor a külkereskedelem euróban számított értékének változása:
2019 és 2023 között az import értéke kilenc százalékkal még csökkent is, míg az exporté jelentősen, 79,5 százalékkal nőtt – a jelek szerint tehát azért van keresnivalónk ezen a piacon, csak a kapcsolat még eléggé gyerekcipőben jár
– mutatott rá. Ez tehát azt jelenti – magyarázta –, hogy ebben a négy évben a Grúziába irányuló kivitel növekedésének mértéke több mint duplája volt a teljes export bővülésének: 2010-hez képest azonban már importoldalon is jelentős a növekedés mértéke (ötszörös), miközben az export értéke háromszorozódott, azaz a magyar termékexport bővülését itt is meghaladta a növekedés.
A Georgiába irányuló termékek közül a legfontosabbak a gyógyszerek, ezt követik a járművek, illetve a gépek – ebből a gyógyszerek a teljes forgalom 44 százalékát tették ki 2023-ban. Importoldalon elsősorban gépek, illetve textíliák jelennek meg – sorolta Regős Gábor.
A szolgáltatások külkereskedelmi forgalma szintén nem nagy: export oldalon 65,2, import oldalon 12,4 millió euró – ezen belül vélhetően jelentős szerepe lehet a turizmusnak.
Ez alapján tehát még bőven van tér bővíteni a kapcsolatokat a vezető közgazdász szerint. Itt két terület jöhet szóba: egyrészt a külkereskedelem, másrészt pedig a befektetések, azaz hogy magyar vállalatok jelenjenek meg befektetőként Georgiában. Georgia egy Magyarországnál kisebb népességű ország, így egy értelmezhető méretű, nem túl nagy piacot jelent, azaz egy hazai vállalkozás számára is megfelelő lehet.
Varga Mihály szavaiból pedig kiderül az is, hogy egyes magyarországi intézkedések Georgia figyelmét is felkeltették. Ismertette, Magyarország a tavaly aláírt e-adózásról szóló együttműködési megállapodás keretében az előre kitöltött személyi jövedelemadó bevallások, az online pénztárgép, valamint a gépjárműadóhoz kapcsolódó újítások terén szerzett tapasztalatokkal is segíti a georgiai adórendszer fejlesztését. Az adósságfinanszírozás terén elért magyar eredmények – így többek között a magyar családok szerepének növelése és a külföldiek arányának csökkentése az államadósság finanszírozásában.
Nyitókép: Andrzej Rostek/Getty Images
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Újabb kereskedelmi megtorló intézkedések érkezhetnek.
A világ napelem-kereskedelme egyre inkább Kína kezében összpontosul: a 2013-as 30 százalék körüli részesedését 2024-re közel 70-re tornázta fel, de nem elégszik meg ennyivel.
A friss statisztikák kedvező képet mutatnak a hazai kereskedelemről, ugyanakkor a Tisza Párt adóemelési elképzelései rontanák ezt a helyzetet.
Hazánk az előkelő negyedik helyet szerezte meg a rangsorban.
Az ENSZ Közgyűlésén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök élesen bírálta Georgia demokratikus fejlődését.
A német kancellár az EU-csúcs után otthon is komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el.
Helyszíni beszámoló a felvidéki magyar közösség megmozdulásáról.
