Új problémákra világít rá Európában a munkaerőhiány

Nyitókép: Klaus Vedfelt/Getty Images

Mérséklődött a munkaerőhiány az Európai Unió országaiban, idén az első negyedévben a betöltetlen álláshelyek aránya 2,6 százalék volt, egy év alatt 0,3 százalékot csökkent – derül ki az Eurostat adataiból. A munkaerőhiány részben összefüggésben van a gazdaság teljesítményével, amit jól mutat, hogy Németországban hosszú idő után dinamikusan csökken a nyitott pozíciók aránya.

Fontos változás, hogy míg az elmúlt években az ipar és az építőipar területein volt fokozott a szakemberhiány, addig ma szinte az összes tagállamban a szolgáltatások keresik az új munkaerőt.

Szakemberhiány vagy emberhiány?

Noha a nyitott pozíciók csökkenése örvendetes hír azzal együtt, hogy összességében nőtt a foglalkoztatottak száma a legtöbb uniós országban. Az Európai Szakszervezeti Szövetség, valamint a munkaerőpiac elemzésével foglalkozó többi szereplő ugyanakkor rámutat arra az egyre komolyabb problémára, hogy szemben a közel egy évtizedes, 2019 végéig tartó gazdasági növekedés időszakával, amikor a képzett szakemberek és az alacsony presztízsű munkakörök nyitott pozíciói iránt volt kiugró a kereslet, mára egyes munkakörökben állandósult a kereslet.

Emiatt állandósult a munkaerő iránti kereslet azokban az ágazatokban, amelyek alacsony fizetést kínálnak, aránytalanul nagy felelősségvállalás mellett. Idetartozik egyebek mellett az egészségügy, a turizmus és vendéglátás, az építőipar, valamint az adminisztratív munkakörök. A szakemberhiány sem tűnt el teljesen: az információ, kommunikáció területén továbbra is óriási az igény a magasan képzett munkavállalók iránt.

A nemzetközi szervezetek egyre többször hívják fel arra a figyelmet, hogy egyre nehezebb lesz egészségügyi szakdolgozót, vagy pénztárost találni, s noha a digitalizáció és a mesterséges intelligencia egyes területeken megoldást jelenthet, az eredmény legfeljebb az lesz, hogy nem nő tovább a betöltetlen pozíciók száma.

A mesterséges intelligencia és egyéb, automatizációs törekvések is nehézkesek, mivel nincs elegendő IT-szakember. Ennek elsősorban nem a terület iránti alacsony érdeklődés okolható, hanem a képzés, mivel a szükséges tudás megszerzése a gyorstalpalókon is több ideig tart, mint amilyen gyorsan a kereslet emelkedik.

Migráció vagy mobilizáció?

Évek óta komoly vita zajlik Európában arról, milyen módon akadályozható meg, hogy a gazdasági növekedést érdemben fékezze a munkaerőhiány. Az alapvető nehézséget az összes fejlett országban ugyanaz okozza: a társadalom elöregedése.

Magyarország és a kelet-európai országok zöme a belső mobilizációt részesíti előnyben, vagyis az inaktívak – állást nem kereső, de nem is dolgozó, de munkaképes korú – munkába állítását részesíti előnyben. Jelentős munkaerőtartalékot jelentenek a fiatalok, az idősek, valamint az alacsony képzettségűek. Az illegális migrációt elutasító országok átmeneti megoldásként a vendégmunkások foglalkoztatását nem utasítják el, ám 

A nyugat- és észak-európai országok nagy része az illegális bevándorlásban potenciális munkaerőt lát. Ez a folyamat ugyanakkor nem kedvez a helyi munkavállalóknak, mivel akadályozza a bérek emelkedését, ráadásul sok esetben az alacsonyabb fizetésért foglalkoztatottak veszélyt is jelentenek az adott ország állampolgárainak munkahelyeire.

Mi várható?

Noha számos jelentés rávilágít az egyre súlyosabb problémákra, érdemi megoldás egyelőre nincs. A munkáltatók – ahol ez lehetséges – a fizetések emelésével próbálják újra vonzóvá tenni az adott munkakört, ellensúlyozni a nagyfokú felelősségvállalást. Az is világossá vált, hogy a digitalizáció nagyon kevés területen orvosolta a toborzási nehézségeket, sőt, sok területen plusz munkavállalót igényel az új technológiák üzemeltetése.

Számos szakpolitikai eszköz – munkaerő-mobilitás növelése, vállalkozások foglalkoztatás-ösztönzése, béremelés – még egy ideig orvosolhatja az állandósuló munkaerőhiányt, de idővel strukturális átalakításokra lesz szükség az egyenlőtlenségek kezelése érdekében.