Szakértő: Oroszországon és Kanadán fog múlni a világ élelmiszerellátása

Nyitókép: Getty Images

Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora, az ENSZ klímaügyi tanácsának alelnöke volt a vendége a 24.hu gazdasági podcastjének, ahol azt fejtegette, hogy az utolsó pillanatban vagyunk-e az éghajlatváltozás tekintetében.

„Az utolsó perc nem azt jelenti, hogy ez az utolsó perc azelőtt, hogy a világ összeomlik, hanem azt, 

– fogalmazott a szakember.

Az európai időjárási viszonyok szempontjából kulcsfontosságú Golf-áramlat leállása egyre nagyobb valószínűséggel fenyeget már a mi életünkben is. Ez valahol 6–7 Celsius-fokkal csökkentheti az átlag-hőmérsékletet, de lesznek olyan helyek is, ahol akár 20 fokkal is visszaeshet a hőmérséklet a legújabb kutatások alapján.

„Ez egy teljesen más klíma, és ahhoz, hogy ennek a súlyát megértsük, tudnunk kell, hogy ez azért számít, 

Amióta elkezdett kialakulni a civilizáció, azóta az átlaghőmérséklet nem lendült ki egy bizonyos zónából. Erre alapult minden: hogy hol van a vagyonunk, hol laknak a legtöbben, hol termelünk ételt, hol vannak nemzetállamok, azon belül jómódú államok” – magyarázta a szakember, majd hozzátette: azt is tudjuk, hogy a történelem során civilizációk jöttek-mentek már egészen kicsi éghajlat-változások eredményeképpen is.

Ürge-Vorsatz szerint egyelőre a felmelegedés okozza az egyik legnagyobb fejtörést: figyelmeztető jel az emberiség számára, 

Mint mondta: ez még a tudósokat is kétségbe ejtette. A szakember azt is kifejtette, nem arról van szó, hogy holnapután – mint a népszerű mozifilmben – beáll egy új jégkorszak, vagy a Nap felperzseli a földet, de a különböző klimatikus változások felerősítik egymást. Ez pedig nem hagyja érintetlenül a gazdasági világot sem.

A szakember szerint a tavalyi élelmiszerár-robbanás mögött is fel lehet fedezni a klímaváltozás hatását. Úgy véli: egy ilyen környezeti változás miatt 

A környezetet pusztító emberi tevékenységek közül a szakértő a talajszennyezést tartja a legveszélyesebbnek, még az éghajlat-változásnál is nagyobb időzített bombának gondolja.

Az adásban arról is szó esett, hogy Európa rövidlátó módon még mindig a hagyományos utakon keresi az energiaforrások biztosítását, pedig nem szorulna importcsatornákra,