Technikai recesszió van, válság nincs, ebben egyetértettek a vitatkozó felek az MCC Feszt panelbeszélgetésén Esztergomban. De nagyjából csak ennyiben. Bod Péter Ákos szerint gazdaságunk recseg és ropog, György László szerint azonban kiemelt stratégiai céljaink vannak és jó pályán vagyunk.
A gazdaságban nincs válság, hangzott el az MCC Feszt második napján, a Válságok örvényében: a magyar gazdaság kilátásai című panelbeszélgetésen, válaszul arra a kérdésre, hogy van-e egyáltalán válság ma Magyarországon. Az állítást Bod Péter Ákos fogalmazta meg, aki azonban rögtön árnyalta is a képet, amikor hozzáfűzte,
meglátása szerint számos már területen azonban határozottan válságos állapotok vannak,
a leghangsúlyosabban a demográfiai helyzetről nyilvánított negatív véleményt.
Rövidtávon technikai recesszióban vagyunk, szögezte le György László, aki sietett hozzátenni: a magyar gazdaság azonban
szerinte az elmúlt negyven évben nem állt olyan jól, mint most,
mert az elmúlt 13 év kemény munkája eredményes volt. Nálunk növekedett a leggyorsabban a minimálbér és a második leggyorsabban a foglalkoztatottság az EU-ban, ezzel párhuzamosan pedig a leggyorsabban csökken a szegénység. Mára kisebb a szegények aránya Magyarországon, mint az uniós átlag, eközben pedig sikerült újrastrukturálni a magyar államadósságot és jelentősen növelni a magyar hozzáadott értéket a gazdaságban. Elismerte ugyanakkor, hogy rendkívül komplex külső helyzet alakult ki, ami kihívásokat jelent.
A kormánybiztos a Makronóm Intézet harmonikus növekedési indexét javasolta annak elemzésére, hogyan alakul valójában a jólét, mert, mint mondta, ez az a módszer, amely minden fontos tényezőt vizsgál, más módszertani megközelítésekkel ellentétben egyet sem zár ki közülük, több mint negyven indikátort tartalmaz. Ennek tükrében
negyven fejlődő ország közül az első helyen áll Magyarország a fenntarthatóság és gazdasági fejlődés tekintetében.
Bod Péter Ákos azzal kontrázott, hogy egy politikus fizetésébe be van építve a kincstári optimizmus, amit György László később kikért magának. Bod úgy folytatta, miközben az előrejelzések szerint a világban 3 százalékos GDP-növekedés várható, az EU pedig elkerüli a recessziót, itthon csak 0,6 százalékos gazdasági növekedés valószínű. Aggodalmának adott hangot akkor is, amikor arról beszélt, hogy gyengélkedik a magyar forint, amit lebegő valutának minősített (a beszélgetés idején 383 forintot kértek egy euróért) és hangsúlyozta: a fizetőeszközünk sérülékeny.
Magyarország pénzügyi szempontból rozoga, fogalmazott.
Bod Péter Ákos úgy látja, pontosan azon a helytelen pályán van a magyar gazdaság, aminek veszélyeire már egy 1981-es tanulmányában figyelmeztetett.
A magyar gazdaság nemzetközi pénzügyi megítélése a ’90-es években javult leginkább, akkor, amikor külföldiek vehették át a magyar vállalatokat, amikor megszűnt a magyar tulajdonú bankrendszer, a pénzügyi szektor konszolidációjára pedig a GDP 10 százalékát kellett költenie a költségvetésnek, majd az 1 százalékáért eladhatta külföldieknek, válaszolta György László, rámutatva: a nemzetközi megítélés nem feltétlenül a tényleges teljesítményt vizsgálja és értékeli.
A kormánybiztos hangsúlyozta, a magyar gazdasági stratégiában volt ugyan bátor kockáztatás, ám mára egyértelműen látszik, hogy bejött a stratégia és megerősödött a gazdasági rendszer.
A múltat értenünk kell ahhoz, hogy tudjuk, mit és miért csinálunk a jelenben, hogy a jövőnk rendben legyen,
mondta György László.
Bod Péter Ákos a vita során azt hangsúlyozta, a magyar gazdaság egyszerűen túl kicsi ahhoz, hogy megengedhesse magának azt a luxust, hogy saját valutát tartson fenn. Példaként Magyarországnál jóval kisebb országokat és gazdaságokat sorolt: mint mondta, Szlovénia, Szlovákia és Észtország is, amint lehetősége volt rá, megszabadult a saját valutájától. Hozzátette: nehéz erről a témakörről vitatkozni, mert
az euró ezoterikus téma ma Magyarországon.
Nincs jelentősége, hogy van-e euró vagy nincs, az euró nem patás ördög és nem a mindenre szóló megoldás, nyugtatta meg a kedélyeket György László, aki hozzátette, a közös uniós valuta bevezetése Szlovákiában például rejtett inflációt okozott. A románok, a lengyelek, a csehek és mi azzal jártunk jól, hogy megőriztük a nemzeti fizetőeszközt, mutatott rá válaszában a kormánybiztos.
Az inflációról vitatkozva Bod Péter Ákos azt mondta, ha az év végére egy számjegyű lesz is az árak emelkedése,
az azért lesz, mert a múlt decemberi bázis már eleve nagyon magas,
amihez képest még mindig lesz 7-8 százalékos emelkedés, a teljes naptári év átlaga pedig 16-17 százalékos lesz.
Magyarországon maradt fent legtovább a reálbérnövekedés az infláció ellenére, említette ezzel szemben a kormánybiztos, aki szerint a piaci szereplők is észrevették a magyar támogató politikát, aminek eredménye az volt, hogy az élelmiszerek árát nagyobb arányban növelték a profit érdekében, mint más országokban. Az élelmiszeripar jelentős többletprofitja ennek köszönhető, mondta, nem teljesen tisztességesnek nevezve ezt a gyakorlatot, aláhúzva azonban az extraprofit-adók jogosságát.
Teljesítményalapú társadalmat építünk, hangsúlyozta György László.
„Ezek a pénzek nekünk járnak, minden szükséges feltételt teljesítettünk, amit elvártak tőlünk” – mondta az uniós forrásokkal kapcsolatban a kormánybiztos. A kormány azonban, hangsúlyozta, addig is támogatja a magyar gazdaságot és előfinanszírozza a programokat, amíg nem érkeznek meg a pénzek.
Két stratégiai célt határozott meg a kormány György László szerint: az egyik, hogy magyar multikat építsen a gazdaságpolitika, a másik pedig, hogy Magyarországot sikerüljön a világgazdaság vérkeringésében tartani. A 600 legnagyobb multi bonyolítja a világban végbemenő export 80 százalékát, velük pedig óhatatlanul ki kell alakítani egy viszonyrendszert, amíg épülnek a magyar multik, jelezte. Mint mondta,
a cél, hogy legalább egy vállalkozás bekerüljön ebbe a hatszázba,
amely azután haza tudja hozni a profitot, támogatni tudja a magyar oktatási rendszer fejlesztését, a tudástőkét és további jelentős fejlődést inspirál.
György László emlékeztetett arra is, Magyarország számára a gazdasági racionalitás is diktálja, hogy mielőbbi fegyverszünetet sürget Ukrajnában: csak az idei évben a GDP 4,7 százalékának megfelelő összeget éget fel ugyanis a magyar gazdaságból a háború gazdasági hatása, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
Ott van innováció, ahol termelés van,
az akkumulátorgyárakért pedig az USA, Franciaország, Németország és más országok is versengenek,
talán ezért fáj nekik annyira, hogy rendre Magyarországot választják befektetéseik helyszíneként ezek a vállalatok, mondta a vita végén György László – arra válaszul, hogy Bod Péter Ákos aggodalmának adott hangot, amiért magas energiaszükségletű iparággal erősít Magyarország.
Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton
Fotó: Ficsor Márton (Mandiner)
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
...illetve jó esély mutatkozik a háború lezárására, az új gazdaságpolitika pedig komoly növekedést és béremelkedést fog hozni az előttünk álló esztendőben.
„Ha közösen döntünk, erősebbek leszünk” – jelentette ki a jobboldali politikus.
Kérdés, hogy bánatában szerkeszt-e majd másik fotót a TISZA Párt elnöke.
Ráadásul a baloldal slágertémáit szedte szét az unió ügyeivel foglalkozó lap.
A decemberi országos bajnokságon újra szurkolhatunk neki.
