Kivezetik az eddigi szuperállampapírokat, és újakat vezetnek be. Mi lesz a kedvező kamatozással, mire számítsunk?
A korábbi „szuper állampapír” helyett itt az új: az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) új konstrukciójú, 10 éves, évi 14,75% induló kamatozású, éves 0,25% kamatprémiumú Prémium Magyar Állampapírt (PMÁP) hirdet meg a lakosság részére, ami augusztus 1-től vásárolható meg. Ezzel egyidőben a korábbi konstrukciók értékesítésének lezárásáról is döntött az ÁKK.
A korábbi PMÁP-t 5 és 8 éves konstrukcióban kínálta az ÁKK, az új ennél is hosszabb, 10 éves futamidejű. A tapasztalatok szerint a megtakarítók többsége eddig is a hosszabb futamidőt választotta.
A kamatozás struktúrája változatlan maradt, kamatbázisból és kamatprémiumból áll össze a teljes kamat, ahol a kamatbázis továbbra is az előző éves átlagos infláció mértékével egyezik meg, jelenleg a 2022-es 14,5%, a kamatprémium pedig korábban 0,25%-1% közti volt a futamidő függvényében, most egységesen az alacsonyabb, 0,25% lesz.
Az új papír azonban előbb fog kamatot fizetni, már 2024. január 20-án, míg a régi csak májusban,
s ezért már korábban, januárban át is fordul az új kamatbázisra, ami kicsit magasabb is lehet, mint az induló.
Természetesen az új papír is ugyanolyan biztonságos, megbízható, kamatadó és szochomentes, mint a korábbiak voltak. Az államnak továbbra is a legkedvezőbb, legkevésbé kockázatos a saját lakossága felé „eladósodni”, hisz spekulációs támadásokat a saját lakosság, soha sehol nem indított még, míg a külföldi befektetők esetében azért volt rá példa nem is egy.
2023. június végére elértük, hogy a háztartások kezében lévő állampapírok állománynak aránya az adósságon belül 19,5 százalékra emelkedett, 2023 május végén már a lakossági állampapírral rendelkező ügyfelek száma Magyarországon közel 788 ezer fő volt.
Európán belül így már Magyarországon a legmagasabb a lakosság részvétele az államadósság finanszírozásában, ami nagyon kedvező és alacsony kockázatú módja.
Az ÁKK így összegezte a 2023-as finanszírozási terv időarányos teljesüléséről készült beszámolójában: „A lakosság a megtakarításainak egyre nagyobb részét fekteti állampapírokba. Az állománynövekedésben nagy szerepet játszott, hogy az idén meghirdetett PMÁP sorozatok kamatbázisául már a 2022. évi átlagos infláció szolgált, ami az egyéb befektetési alternatívák között is kiemelkedő és értékmegőrző hozamot eredményez a lakossági befektetők számára. Az előzetes várakozások szerint 2023-ban a GDP 0,7%-a, 2024-ben pedig 1,6%-a fog visszakerülni a magyar háztartásokhoz a lakossági állampapírok után fizetett kamatok formájában…. Az új sorozatok kamatai úgy kezdtek el igazodni a csökkenő kamatkörnyezethez, hogy továbbra is a piaci hozamok felett maradtak.”
A lakosság most hozzávetőlegesen 9569 milliárd forintot tart állampapírban, ebből a PMÁP-állomány hozzávetőlegesen 5923 milliárd forint. Sohasem gondoltuk volna, de több ellenzéki médium máris aggódik az infláció csökkenése miatt. Azon lamentálnak, hogy ha majd 2025 után sokan ki fogják venni a pénzüket a kamatok csökkenése miatt, akkor az államnak le kell mondania több ezermilliárd forintról, s ez milyen zavarokat fog okozni az adósságfinanszírozásban. Elég nehezen hihető, hogy alacsonyabb infláció mellett a mai állampapír hozamokat elérő biztonságos, adómentes befektetéseket fognak találni a mostani PMÁP vásárlók.
Véleményem szerint kér előre aggodalmaskodni, a mostani változások egyértelműen az infláció csökkenésének következményei, s az eddigi és
az új PMÁP konstrukciók is valódi előnyöket nyújtottak mind a megtakarítóknak, mind az államnak:
kiszámíthatóságot és biztonságot, a lakosságnak pedig más konstrukcióknál jóval magasabb hozamot. Aki ilyen papírt vásárolt, az eddig nem veszített, inkább nyert.
A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Ezt is ajánljuk a témában
A kamatjövedelmek nagy részére vonatkozó új teherrel a kormány a továbbra is adómentes állampapírok vásárlására igyekszik ösztönözni a lakosságot. A nagy kérdés az, sikerül-e rávennie az alapvetően kockázatkerülő magyar háztartásokat. Az ötlet mindenesetre megvan hozzá.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Augusztusban az MNB jelentése szerint bőven több, mint 200 milliárd forinttal nőtt a megtakarítás.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
A jegybank hamarosan távozó elnökét Németország és Magyarország gazdasági kapcsolatainak előmozdítása miatt érte a kitüntetés.
Most már tudjuk: a szivárványkoalíció - benne a Tisza Párttal – ha tehetné, Budapesten is eltörölné a rezsicsökkentést, és migránsokat telepítene be a fővárosi önkormányzat bérlakásaiba.
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
Erre eddig senki nem gondolt.
