Az idei bálványosi szabadegyetem kulcsfogalma a béke volt.
Az idei bálványosi szabadegyetem kulcsfogalma a béke volt. Adysan írva, a „Béke” több szinten is kibontható szimbólum. Magában foglalja a magyar–román együttélés kívánt harmóniáját, tágabban a Kárpát-medence népeinek közös útját és a szomszédban zajló háború régen várt befejeződését is.
Mindhárom értelmezés egy forrásból fakad: abból a nemzetpolitikai törekvésből, ami a magyar érdekvédelmet európai kontextusban képzeli el és valósítja meg. Nézzük csak sorra.
A történelmileg terhelt és a jelenben is a sérelempolitikától szenvedő román–magyar viszony akkor lehet két nemzet egymást erősítő szövetsége, ha bizonyos minimumfeltételek teljesülnek. Ilyen az erdélyi magyar oktatási rendszer védelme, a kétnyelvűség állami támogatása és az Úz völgyéhez hasonló kicsinyes provokációk megszüntetése. Amíg azonban a román kisebbrendűségi érzés motiválja a magyarsághoz való viszonyt, addig nehéz konstruktív jövőt építeni.
A béke második dimenziója a Kárpát-medencei népek együttélésén alapszik. Pozsonytól Belgrádig, Bécstől Bukarestig meg kell érteniük a döntéshozóknak, hogy egy történelmi sorsközösségből jövünk, és a változó Európában egy közös geopolitikai meghatározottságban létezünk. A migráció kérdésköre, az energiagazdálkodás, a kulturális és civilizációs értékvédelem egy szövetségbe utal minket. A közös cselekvés alapja mindennek felismerése mellett a kölcsönös tisztelet egymással és egymás kisebbségeivel szemben.
A legsürgetőbb békevágy azonban a keleten zajló esztelenség mielőbbi végére irányul. Lehet élcelődni e külpolitikai törekvésen, ki lehet forgatni eredeti értelmét, és lehet kicsinyelni hazánk szerepvállalását a békefolyamatokban. Ám minden ilyen gúnypropaganda és torzítási kísérlet történelmi felelőtlenség akkor, amikor lassan másfél éve értelmetlen, minket is sújtó vérontás zajlik tőlünk nem is oly messze.
A képlet egyszerű: Oroszország háborús agresszor, a Nyugat pedig Ukrajna fegyveres támogatásával a háború fenntartását idézi elő. Ebben a geopolitikai helyzetben az egyetlen helyes magatartás a következetes kívülállás politikája lehet. Főleg azért, mert a háború minden egyes napjával nehezedik a kárpátaljai magyar közösség sorsa. A korrupcióval és kisebbségellenes intézkedésekkel átszőtt mindennapokra ráterhelődött a háború hiánygazdasága, a családok szétszakadása és az általános reményvesztettség.
Csak bízhatunk abban, hogy a béke értelmét és elodázhatatlan szükségét idővel minél többen meg fogják érteni. Mind Nyugat-Európa fővárosaiban, mind a hazai véleményformáló körökben. Sorskérdésekben nélkülözhetetlen a külső és belső egység. És amíg ez nem következik be,
konokul folytatni kell a békepárti diplomáciát és a kárpátaljai magyarság támogatását.
Még nem elkésett békevágyról beszélünk.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A Mandinernél pár éve nem járt sikerrel, amikor igyekezett „kicsit pozitívabbra hangolni” a vele készült interjút.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
Kiszellőztettek a Fideszben, beengedték a friss levegőt. Skrabski Fruzsina szerint a Digitális Polgári Kör jó irány, a polgári kör nosztalgiával még nála is „bekapcsoltak azok a jóérzésű emlékek”.
A miniszterelnök által meghirdetett magyar modell erős szellemi bázissal és európai érthetőséggel bír, a Patrióták pedig esélyt kaphatnak arra, hogy uniós szinten új keretet adjanak a kereszténydemokráciának.
Valójában fogalma nincs se neki, se a csapatának arról, mit is kezdenének az országgal.
Milyen a kapcsolat a román és a magyar kormány között, s mi az RMDSZ szerepe? Kaphat-e autonómiát Székelyföld? És miért támogatja Ukrajnát Románia? Iulian Chifuval beszélgettünk. Interjú.
A geopolitika világa elvileg a végletekig komoly terep: háborúk, nagyhatalmi érdekek, energia, pénz és technológia határozzák meg a mozgásteret. Közép-Európában azonban régóta tudjuk, hogy a legvéresebb komolyság gyakran elfedi a lényeget – és éppen az irónia, a humor képes megmutatni, hogyan is működik valójában a világrend átalakulása.
Retro üzemmódra váltanak a Dunán. Egy Bíbic sorozatú szárnyashajó idén is szeli majd a habokat.
